Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
934 KOVÁCS DÓRA telműen azonosítható az ecsedi udvar minden első' papja az 1594 és 1607 közötti időszakban. Czeglédi Ferenc 1594 és 1597 között szolgált Báthory István udvarában, ismeretségük azonban régebbre tehető, hiszen Czeglédi Varannón volt lelkész Báthory ifjú korában, mikor a leendő országbíró a Varannó melletti Csicsva várában nevelkedett.156 Az 1603-ban kelt testamentum szerint Czeglédi halála után jelentős könyvtár maradt az ecsedi egyháznál, amelyet Báthory István igyekezett gazdagítani később, így ide kerültek saját kéziratos munkái is.157 Czeglédi a térség vezető református lelkészeivel való kapcsolatát jól mutatja, hogy apósa az a Kopácsi István volt, aki részt vett az ecsedi Báthory István édesanyja, Somlyói Báthory Anna védnöksége alatt megtartott 1545-ös erdődi zsinaton, majd a zempléni egyházmegye esperesi hivatalát is képviselte.158 Czeglédi maga is működött zempléni esperesként, valamint olaszliszkai és sárospataki lelkészként, később pedig a sárospataki iskola rektoraként dolgozott.159 így, amikor ecsedi Báthory István őt nevezte ki ecsedi prédikátornak Fegyver neki Izsák nem győzte magasztalni a nagyságos úr választását, hogy egy olyan Jeles képzettségű, feddhetetlen életű, érett ítéletű, nagy bölcsességű és több más kiválósággal ellátott teológust” bízott meg a feladat ellátásával.160 Czeglédi Ferencet követően a wittenbergi tanulmányaiból hazatérő161 Szegedi Király János lett az udvari prédikátor Ecseden. Működését hozzávetőlegesen 1597 és 1599 közé tehetjük.162 Szegedi Király Jánost Monai János követte az udvari papok sorában, ő 1599 szeptembere és 1603 márciusa között viselte ezt a tisztséget. Elődeihez hasonlóan kortársai művelt lelkésznek ismerték, és csakúgy, mint Szegedi Király János, ő is a wittenbergi egyetem diákja volt.163 Vállalt lelkészséget Tasnádon,164 pályafutásának csúcsa azonban kétségkívül az volt, amikor Erdengelengen, 1603 februárjában a közzsinat megválasztotta a tiszántúli református egyházkerület püspökének. Működésével kapcsolatban nagyok voltak az elvárások, ezeknek azonban kinevezése után röviddel bekövetkezett halála miatt nem tudott eleget tenni.165 Ecsedi Báthory István katolikusokkal szemben érzett ellenszenvéhez adalékokat szolgáltat Monai 1599 őszén kelt, az országbírónak címzett levele.166 Ebben a misszilisében a Tasnádon tartózkodó prédiká-156 Zoványi J:. Czeglédi i. m. 214. 157 Klaniczay Tibor — Stoll Béla: Régi Magyar Költők Tára XVII. század 1. Bp. 1959. 578. 158 Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Bp. 1977. 336. 159 Zoványi Jenő: Magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Bp. 1977. 167., 365. 160 Fegyverneki szavait idézi Zoványi J.: Czeglédi i. m. 214., jelezve, hogy Fegyverneki szavait, illetve a dátumozást illetően felmerülnek kétségek. 161 A Wittenbergben folytatott tanulmányokra 1. Szabó Géza: Geschichte des ungarischen Coetus an der Universität Wittenberg 1555-1613. Halle 1941. 110. 162 Szabó András: Monai János levele Ecsedi Báthory Istvánhoz. In: Collectanea Tiburtiana Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Szeged 1990. 257-261., 258. 163 Szabó G.: Wittenberg i. m 66. 164 Zsinka Ferenc: Magyarországi protestáns egyháztörténeti adattár. XI. Bp. 1927. 155. 165 Zoványi Jenő - ifj. Nagy Károly: A tiszántúli református egyházkerület története I—II. Debrecen 1939. 25. 166 Zichy Fasc. 509. Nr. 194 Közzéteszi: Szabó A.: Monai i. m.
