Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 935 tor az országbíró pápista módon való temetkezésről korábban már feltett kérdéseire válaszolt. E sorok újabb bizonyítékai annak, hogy Báthory mennyire ragaszkodott vallása dogmáihoz. Arról, hogy Monaival értekezhetett a hit és a Biblia elméletibb kérdéseiről is, egy, a Münster-féle Bibliába Báthory által beleírt széljegyzet tanúskodik.167 Monai Jánost szolgálati ideje alatt Óvári Sidó Mihály168 segítette másodpapként.169 A korszakban szinte már magától értetődővé vált, hogy Ecseden csak külföldi egyetemet megjárt lelkész viselhet bármilyen hivatalt, így Óvári is — 1596-tól kezdődően — Wittenbergben végezte tanulmányait.170 Báthory udvari papjai közül a legnagyobb karriert kétségtelenül Hodászi Pap Lukács futotta be.171 Hodászi tanulmányait Nagyváradon kezdte meg, hogy aztán külföldön, előbb Wittenbergben, majd pedig Heidelbergben folytassa.172 Külföldi tartózkodása után hazatérve 1585-től 1595-ig először káplánként szolgált Ecseden. Ezt követően 1595-től 1603-ig debreceni lelkészként működött, így jóformán pályafutása egésze egy kisebb térséghez kötődött, ahogy a korszakban ez jellemzővé vált a lelkészek körében.173 1603-ban aztán visszatért Ecsedre, hogy egészen 1607-ig már első papként lehessen jelen Báthory István udvarában. A mindenkori ecsedi udvari papok, de különösen Hodászi tekintélyét jelzi, hogy az országbíró környezetéből Pethő István titkár mellett ő volt az, akihez Bocskai azzal a kéréssel fordult, hogy győzze meg urát a felkelés támogatásáról.174 * Ez annyit jelent, hogy maga Bocskai is úgy vélte, hogy legnagyobb hatással a mélyen vallásos főúrra egy egyházi személy lehet.176 A Bocskai-Hodászi levelezésnek három tétele ismert, mindegyikük azt sugallja, Bocskai mindent megtett azért, hogy meggyőze Báthoryt; illetve azt is, hogy az ecsedi várúr prédikátora — sok más Báthory-szervitorhoz hasonlóan — hajlott az átpártolásra. Hodászit 1604-ben a csengeri zsinaton — okkal feltételezhetjük, hogy épp ecsedi Báthory István befolyásának köszönhetően — megválasztották a tiszántúli református egyházkerület püspökének.176 1609-ben pedig II. Mátyás neme167 Ez az 1546-ban Bázelben kiadott Münster-féle biblia megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatvány Tár gyűjteményében. Bővebben róla 1. Vadász Veronika: Ecsedi Báthory István bibliájáról. Magyar Könyvszemle 119. (2003: 2. sz.) 211-218. 168 Óváriról ezen kívül igen kevés adat áll rendelkezésre. 1615-ben Nyírcsászáriban tűnik fel (Zsinka Ferenc: Magyarországi protestáns egyháztörténeti adattár. XIII. Bp. 1929), majd 1627- ben Örösön, prédikátorként (Bodnár Tamás: Borsod megyei prédikátorok az 1576-1652 közötti tizedjegyzékek alapján. In: A Herman Ottó Múzeum évkönyve XLII. Miskolc 2003. Szerk. Veres László — Viga Gyula. 597-622., 613.) 169 Szabó A.: Monai i. m. 257. 170 Szabó G.: Wittenberg i. m 144. 171 Életéről bővebben 1. Zoványi J.: Protestáns lexikon i. m. 258. 172 Zoványi J.: Protestáns lexikon i. m. 258. 173 Péter Katalin: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadból. Bp. 1995. 224. 174 Bocskai levelek i. m 116-118. A círrvett Vadas Lukácsként szerepel, feltehetően félreolvasásból adódóan. 176 Végrendelet i. m 158. 176 Zoványi J. - Nagy K.: Tiszántúli református egyházkerület i. m. 25.
