Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
924 KOVÁCS DÓRA kori vármegye működése és a főúri udvarok társadalmi szerkezete közti összefüggés. Ez a jelenség elsősorban a vármegye tényleges irányítóit, az alispánokat érintette, de a tekintélyesebb főurak befolyása gyakran a szolgabírói szintig éreztette hatását.78 A vármegyei tisztviselők és a nagybirtokos urak intézményesült kapcsolatáról nem maradt fenn familiárisi szerződés,79 azonban a nagyszámú dunántúli példa alapján érdemes megvizsgálni az ecsedi Báthory István által irányított vármegyék vezetőrétegét is. Bár mindezek alapján világosan kirajzolódik Báthory István szervitori körének összetettsége, illetve a különböző rétegek közötti átfedések, ahol egy személy egyszerre elláthat katonai és gazdasági, vagy igazgatási és reprezentációs feladatokat, a hivatali- és magán szervitorok szétválasztásával átláthatóbb képet alkothatunk az országbíró famíliájáról. 3.a) A vármegyei hivatalviselők A korszak jellemzője, hogy a vármegyékben az alispánok személye nem egyszer a térség legnagyobb hatalmú főurainak személyes döntésétől függött. Olyannyira igaz ez, hogy Sopron vármegyében az Esterházy—Nádasdy rivalizálás olykor a szolgabírói szintig is lemenő küzdelmeket hozott.80 Az ecsedi Báthory István által irányított vármegyékben ez a helyzet nem állhatott elő, hiszen az országbíró hatalma és tekintélye akkora volt a felső-magyarországi részeken, hogy Szabolcsban és Szatmárban nem is volt vetélytársa. Ezen a ponton fontos kitérni az első látásra „kakukkfiókának” tekinthető somogyi főispáni címre. A család somogyi birtokai a Marcaliakkal kötött házasság útján kerültek az ecsedi Báthoryakhoz, még a 15. században.81 így emelkedtek a Báthoryak a vármegye meghatározó családjai közé, és a 16. században az 1535-től 1563-ig terjedő időszakot leszámítva végig ők viselték a főispáni tisztséget.82 Ecsedi Báthory István első hivatali szerepvállalása a főispánság volt, már 1573-tól, vagyis tizennyolc éves korától betölthette a posztot megosztva nagybátyjával, Báthory Miklóssal.83 A távol eső birtokokat azonban a Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2005. 511-529.; Dominkovits Péter. Batthyány II. Ferenc egy összetett feladatkörű familiárisa: mankóbüki Horváth Bálint Sopron vármegyei alispán, körmendi kapitány. In: A Batthyányak évszázadai. Tudományos konferencia Körmenden 2005. október 27-29. Szerk.: Nagy Zoltán. Körmend-Szombathely 2006. 115-122.; Dominkovits Péter: Vármegyei vezetők, közigazgatási feladatok a 17. századi Sopron és Vas vármegyék példáján. In: Megyetörténet. Egyház- és igazgatástörténeti tanulmányok a Veszprémi Püspökség 1009. évi adománylevele tiszteletére. Szerk.: Hermann István — Karlinszky Balázs. Veszprém 2010. 421-444. '8 Dominkovits P.: Vármegyei vezetők i. m. 436. 79 Iványi E.: Libercsey i. m. 174. 80 Dominkovits P.: Vármegyei vezetők i. m. 436. 81 Nagy /.: Magyarország családai i. m. I. 226. 82 Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai 1526-1848. Bp. 1994. 94-95. Fallenbüchl munkája azonban nem mentes a hibáktól, így adatait csak az ennél teljesebb archontológia hiányában használom Erről a problémáról 1.: Pálffy Géza: Archontológiai kézikönyv vagy század eleji ismereteink összegzése? (Gondolatok Fallenbüchl Zoltán: Magyarország főispánjai. Die Obergespane Ungarns 1526-1848 című könyvéről) Fons 2. (1995: 1. sz.) 99-111. 83 Fallenbüchl Z.: Magyarország főispánjai i. m. 95.
