Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 925 Báthoryak nem látogatták, és gyakorlatilag nem is igen folytak bele a vármegye életébe.84 1596-tól azonban ezt már jogilag sem tehették volna meg, ekkortól kezdve ugyanis Zala és Somogy vármegyék működését összevonták.85 Habár törvényben rögzítették (1596:XLI te.), hogy Babócsa urának és Somogy vármegye főispánjának, Báthory Istvánnak a jogai sértetlenek maradnak, az országbíró innentől kezdve már csak névleg viselte a somogyi főispáni címet.86 Terjedelmi okokból eltekintek attól, hogy a Somogy vármegyei nemességet és tisztikart is megvizsgáljam, annál is inkább, hogy a távolság és az oszmán előretörés miatt ez utóbbiak nem jutottak jelentős szerephez Báthory famíliájában. A Báthoryak Somogy vármegyei jelenlétének azonban a fölsorolt tényezők ellenére is megvoltak a maga időtálló lenyomatai. A hódoltsági területeken birtokukat elvesztett, a Magyar Királyságba menekült nemesek, parasztpolgárok között név szerint is ismerünk olyanokat, akik Báthory István szárnyai alatt leltek menedékre. Közülük való például a Szakály Ferenc elnevezésével „nyírbátori szponzor”, Somogyi Péter családja,87 de a Veszprém vármegyei rátóti Gyulaffyak közül is megjelentek ecsedi Báthory István környezetében.88 Ezek azonban — egyelőre legalábbis — egyedülálló példák, amelyek alapján lehetetlen az ecsedi várúr dunántúli kapcsolatainak megrajzolása. Ily módon Báthory István familiárisi körének kutatása közben sem lehet figyelmen kívül hagyni Szabolcs és Szatmár vármegyék tisztikarának vizsgálatát, kiváltképp a magánföldesúri kör és a vármegyei nemesség kapcsolatát elemző egyéb meghatározó tanulmányokra tekintettel.89 Ecsedi Báthory István esetében az eddig megismert források alapján nem észlelhető ellentét a vagyonos földbirtokos szervitorai és a familiárisi körön kívüli vármegyei nemesség között. Sokkal inkább a két csoport közötti, több szálon futó kapcsolatrendszer ismerhető meg a földesúr, illetve a törvényhatóság szolgálatában álló személyek prozopográfiai vizsgálatával. Ezen kapcsolatrendszerek teljes feltárása külön kutatás és tanulmányok tárgya lehet, jelen dolgozat célja azonban a Szabolcs és Szatmár vármegyei nemesség vezető rétegének vizsgálata. E bonyolult viszonyrendszer vizsgálatához feltétlenül szükséges az ecsedi Báthory István alatt működő szabolcsi és szatmári törvényhatóságok személyi állományának minél behatóbb ismerete. Ez annyit jelent, hogy túl a főispán 84 Reiszig ESomogy története i. m. 463. 86 Pálffy Géza: Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerkesztő: Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. (Zalai Gyűjtemény, 50) Levéltári Szemle 51. (2001: 3. sz.) 81-85. 86 Ahogy azt már korábban említettem, a Báthoryak végleges kiszorulását Somogyból Babócsa 1600-ban történő eleste jelentette. L. Reiszig E.\ Somogy története i. m. 464. 87 Somogyi Péter működéséről 1. Szakály Ferenc: Egy XVI. századi szponzor gazdasági hátországa. Nyírbátori Somogyi Péter és lakóhelye. In: Uö: Mezőváros és reformáció. Tanulmányok a korai polgárosodás kérdéséhez. (Humanizmus és reformáció 23.) Bp. 1995. 388-412. 88 Ilyen volt Gyulaffy András, a történetíró Gyulaffy Lestár testvére. Végrendelet i. m. 58. A Gyulaffyakról: Nagy Magyarország családai i. m. IV. 484. 89 Erről elsősorban 1. Iványi E.\ Libercsey i. m.; Varga J. János: A főúri szervitorok és a vármegyei nemesség viszonya. In: A Thököly-felkelés és kora. Szerk.: Benczédi László. Bp. 1983. 69—70., illetve DominkovitsP.: Közigazgatástörténeti, m.; Doninkovits P.: Récseyi. m.;Doninkovits P.: Káldy i. m.; Doninkovits P.: Sopron vármegye i. m.; Dominkovits P.: Horváth i. m.; Dominkovits P.: Vármegyei vezetők i. m.
