Századok – 2016
2016 / 4. szám - KÖZLEMÉNYEK - Kovács Dóra: Az ecsedi udvar. Szervitori hivatás és kapcsolatrendszer Báthory István famíliájában
AZ ECSEDI UDVAR 923 gosok által bizonyos Bogdány János és fia, Ferenc ügyében írt levelében is mint gyaloghadnagy szerepelt, tehát Báthory Gábor is igényt tartott szolgálataira.73 Báthory életének utolsó éveiben Dúló Gergely volt Ecsed hadnagya. Minthogy a végrendelet Dúlót csak Báthory István egy másik szervitorának, Béli Pálnak özvegyével kötött házassága, és az ezáltal elnyert lugasi javak kapcsán jegyzi,74 75 úgy tűnik, Dúló csak 1603 után lépett Báthory szolgálatába. Ugyanakkor az országbíró mellett nagyjából csak 1604-ig maradhatott, mert — Bocskai parancsára — 1605-ben már háromezer hajdú kapitányaként Sziléziába vezetett portyát.76 3.) Közigazgatás, gazdaság Ecsedi Báthory István földesúri famíliájának vizsgálata alapján egy olyan csoportot különíthetünk el, amely személyi állományában a katonai rétegnél sokkal jobban „dokumentált”: az igazgatási vagy közigazgatási és gazdasági szerepeket ellátó szervitorokét. A gazdasági típusú feladatok gyakran nem különültek el élesen az egyéb ügyektől, sokkal inkább az igazgatási feladatokhoz kapcsolódtak, egyfajta járulékos szerepkörként. Az ehhez a csoporthoz tartozó szervitorok tehát feladatkörüket, kötelezettségeiket tekintve nem egyszer az udvart irányító személyzethez is kötődtek, sőt tagjai voltak mint porkoláb, komornyik, titkár vagy tiszttartó. Az ecsedi udvartartásról a kutatás jelenlegi szakaszában az udvari rendtartások és instrukciók hiánya miatt részletes képet nem alkothatunk.76 A következőkben az igazgatási réteg egy szélesebb spektrumát vizsgálom, ahol nagyobb számban a Báthory által viselt főispáni és országbírói „hivatalok” emberei kerülnek elő. Ennek a csoportnak a tanulmányozását különösen indokolja az, hogy általa képet nyerhetünk az országbíró tágabb környezetéről is, ezáltal kontextusba helyezhetjük a hozzá szorosabban kötődő szervitorok körét. Még fontosabb a Dominkovits Péter munkáiból megismerhető tendencia,77 a koraúj -73 MNL OL P 392 Károlyi család levéltára, Ecsedre vonatkozó iratok. Lad 45. föl. 146. (a továbbiakban: Károlyi). 74 Végrendelet i. m. 64-65. 75 Nyakas Miklós: A bihari kishajdú városok története. (Bocskai-szabadságharc 400. évfordulója 5.) Debrecen 2005. 71. és Nagy László: A hajdúk a Bocskai szabadságharcban. In: A hajdúk a magyar történelemben. Szerk. Módy György. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei 10.) Debrecen 1969. 13-23., 16. 76 Az instrukciókról Báthory ugyan tesz említést a végrendeletében, azonban mindmáig egyetlen ilyen irat sem került elő'. 77 A vármegyei tisztséget is viselő' szervitorokra a teljesség igénye nélkül 1. Dominkovits Péter: Közigazgatástörténet - családtörténet. Egy 16-18. századi Sopron vármegyei hivatalviselő család, a petőházi Zekék. In: Fejezetek Győr, Moson és Sopron vármegyék közigazgatásának történetéből. Szerk.: Horváth József. Győr 2000. 39—67.; Dorrinkovits Péter: Familiárisi szolgálat — vármegyei hivatalviselés. Egy 17. századi Sopron vármegyei alispán, gálosházi Récsey (Rechey) Bálint. Korall 3. (2002: 9. sz.) 32-53.; Dominkovits Péter: Egy 17. századi Vas vármegyei alispán: felsőkáldi Káldy Péter. In: Egy emberöltő Kőszeg szabad királyi város levéltárában. Tanulmányok Bariska István 60. születésnapjára. Szerk. Mayer László - Tilcsik György. Szombathely 2003. 183—206.; Dominkovits Péter: Főúri familiárisok. Sopron vármegye alispánjai a 17. században. In:
