Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
908 BARTA M. JÁNOS Összegzés A kutatás új eredményként könyvelheti el, hogy Csáky István pártfogásával az először 1670-ben, Prágában megjelent Nexus philosophiae theorico-politicae 1672-es második, rövidebb kiadása jelent meg Kassán latinul Philosophia politica, Lőcsén pedig saját fordításában magyarul Politica philosophiai okoskodás címen. Az 1670-es években beregi és szepesi főispáni tisztséget viselő Csáky regionális politikai súlya a Gubernium bevezetését követően nőtt meg, a bécsi udvarnak ugyanis szüksége volt rá a felső-magyarországi politikai helyzet stabilizálásához, hamarosan pedig a bujdosókkal folytatott tárgyalásokban is szerep jutott számára. A rekatolizációt aktívan támogató szepességi four a bécsi udvar biztos támaszának számított, ugyanakkor lehetőségeihez képest megpróbálta védelmezni a rendek érdekeit is. Az alapvetően morálfilozófiái alapú katolikus udvari etikát, ezzel együtt azonban már az abszolutizmus gondolatiságát is közvetítő Politica philosophiai okoskodás megjelentetésével a kortárs magyarországi nemesség figyelmét próbálhatta meg felhívni az udvari politikai kultúra elsajátításának fontosságára egy olyan időszakban, amikor a hatalom a kiépítendő abszolutizmus érdekében felfüggesztette a magyar rendi alkotmányosságot. Habár a mű a Habsburg-dinasztia melletti kiállást is jelentette, egyben elutasítva az Erdélyben bujdosó magyarországiak politikáját, Csáky vélhetőleg egy a rendek és a bécsi kormányzat közötti kompromisszumos politikai megoldás mellett érvelhetett vele. ISTVÁN CSÁKY AND HIS POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS (POLITICOPHILOSOPICAL ARGUMENT) by Barta M. János Abstract István Csáky, főispán of Bereg and Szepes counties, published his Politica philosopiai Okoskodás-szerint való rendes életnek példája (The Example of Honest Life according to Politico-Philosphical Argument) in 1674 simultaneously in Latin at Kassa and in his own Hungarian translation at Lőcse. Attention to this work, which combines the features of mirrors for princes, practical courtly manuals and texted emblem books, has been drawn by Emil Hargittay, who published in 1992 a critical edition of an earlier manuscript version of the Hungarian translation. Yet the intentions which underlay Csáky’s publication have so far proved impossible to explore on account of the general ignorance of the author’s career and the lack of any information about the Prag work which served as the basis for translation. The first part of the present paper summarizes the most important information regarding this work, which was identified in the meantime, a politico-philosopical treatise known as Nexus philosophiae theorico-politicae, seu theses ex universa philosophia peripatetica, which was published at Prag in 1670 and then in 1672. The second unit examines the possible aims of the publication of the Argument, and its political interpretation, in the context of contemporary political circumstances and of István Csáky’s political role between 1670 and 1675, trying to outline parallels and similarities with the ideas of contemporary pro-Habsburg Catholics. Csáky, who belonged to the aulic magnates and actively supported recatholization, bore no important office during the absolutist experiment of the 1670s, but the court of Vienna did count with his person on account of the political instability in Northern
