Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 903 zött, ami önmagában is arra utal, hogy fontosnak tartotta a benne olvasható gondolatok közvetítését, valamint az udvarhoz való hűségének hangsúlyozását.65 A Politica philosophiai okoskodás középutas koncepciója66 összhangban áll Csáky fentebb vázolt politikai szerepével. Katolikus interpretációban, mérsékelt hangvételben érvel a központosított kormányzat mellett, miközben azonban a királytükrökre jellemzó' módon nem egy alkalommal emlékezteti olvasóját az uralkodónak a közjóval — Csáky felfogásában vélhetőleg az ország, vagyis a rendek érdekeivel — kapcsolatos kötelességére, körbehatárolva mozgásterét is. Már rögtön a nyitó fejezet vége egyértelművé teszi, hogy az uralkodónak a közjót kell szem eló'tt tartania,67 míg a szerzó'nek az ideális politikai viszonyokról vallott elképzelésének a szemléltetésére leginkább a tizenegyedik és tizenkettedik fejezetek alkalmasak. A tizenegyedik fejezetben az ókori példák nyomán hajósmesterként is említett uralkodó, valamint alattvalói egymásrautaltságára esik a hangsúly a szintén ókorból származó organikus államelmélet segítségével, ahol a fejedelem a fej, míg az egyes társadalmi rendek az egyes végtagok szerepét töltik be, az egyik testrész megbetegedése pedig az egész test romlását vonhatja maga után,68 A tizenkettedik fejezet, amely az arisztotelészi államformatanban is helyet kapó berendezkedések közül a „demokráciával” és „arisztokráciával” szemben a monarchia mellett tesz hitet, a Párizs városkapuján olvasható feliratot kommentálva teszi nyilvánvalóvá a politika és a vallás elválaszthatatlanságát, ezzel közvetve a rekatolizáció létjogosultsága mellett is érvelve: „Egy Hit, egy Törvény, egy Király. Jól írták, egy Király, természet vezérlésébűl írták.”69 A tizennegyedik fejezet ugyan az uralkodót Isten helytartójának, egyben azonban az ország gondviselő' szolgálójának tartja, vagyis a hatalom isteni eredetével az abszolutisztikus törekvések elméleti korlátozása a célja.70 Az értelmezést segítették a mű elején olvasható, 65 A kora újkori fordítások jelentősége többek között abban állt, hogy a szöveg egyes kulcsfogalmainak retorikai átírása, a hangsúlyok eltolása, a beszédhelyzet finom átalakítása lehetővé tette akár a szöveg eredeti mondanivalójától való eltérést is. Hargittay Emil szerint Csáky a „korabeli fordítási gyakorlatnak megfelelően” pontos fordítást igyekezett közreadni, teljességgel mindazonáltal nem lehet kizárni, hogy további filológiai vizsgálatok az ő esetében találnak majd erre példát. A kora újkori magyar fordításokról 1. Vincze Hanna Orsolya: A kora újkori magyar fordítások tétje. Korall 7. (2006) 116-132. Csáky fordítási sajátosságairól 1. Hargittay E.: Gloria, fama, literatura i. m. 129. 66 Papp Klára szintén úgy ítélte meg, hogy a szerző „középutat követni kívánó személyiség”, a műből pedig az olvasók akár a mindkét oldaltól való elhatárolódást is kiolvashatták. Papp Klára: Az erdélyi Csákyak. (Erdélyi Tudományos Füzetek 273.) Kolozsvár 2011. 66. 67 RMKI. 1169. A 3. 68 RMK I. 1169. B 7. Az ókori szerzők közül Cicero organikus államfelfogását érdemes kiemelni. L. Havas László: Cicero organikus államfelfogása consuli beszédeiben. Antik Tanulmányok 36. (1992) 67—77. Weber János Janus bifrons című munkája esetében éppen ennek kapcsán talált párhuzamokat a Politica philosophiai okoskodásban Bubryák Orsolya. L. Bubryák Orsolya: Egy polgári mecénás a 17. században. Weber János eperjesi főbíró (1612-1684). Ars Hungarica 31. (2003) 236-238. Weber biologikus államfelfogásához 1. még: Uő: Weber János Wappen der königlichen freyen Stadt Epperies című művéről. Irodalomtörténeti Közlemények 99. (1995) 338-341. 69 RMK I. 1169. B 7. 70 RMK I. 1169. C. Ebben az esetben tehát semmiképpen nem az a helyzet, mint I. Jakab angol király munkája, A Szabad Monarchiák Igaz Törvénye esetében, amely éppen a természetjog
