Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
900 BARTA M. JÁNOS se, valamint a protestánsok vallásgyakorlásának szabályozása volt. Az Udvari Haditanács április 26-án ismertette a Magyar Kancelláriával a bizottság célkitűzéseit és a bujdosók számára kínált feltételeket, azokat négy pontba szedve. Ezekből kiderül, hogy Spankau alárendeltségében Csákynak vagy Hártyámnak lett volna a feladata, hogy visszatérésre bírja a király ellen lázadókat, menlevelet is kibocsátva számukra. Bizonyos feltételek teljesülése esetén sor került volna birtokaik visszaadására és a letartóztatottak szabadon engedésére, míg a véghelyek közül a szendrői, ónodi, putnoki, káliói és szatmári protestánsok engedélyt kaptak volna egy-egy prédikátor tartására is. Gyakorlatilag ugyanezek a pontok olvashatóak a Csáky István számára megküldött királyi leiratban is.50 A következő év tavaszán gyakorlatilag ez a bizottság folytatta munkáját Mokcsay András korbáviai püspökkel, leleszi préposttal kiegészülve.61 Ahogy az 1674-es esetében, úgy ennek a bizottságnak a gyakorlati tevékenységével kapcsolatban sem állnak rendelkezésére jelenleg adatok. Mindazonáltal Csáky István közvetítőszerepére vonatkozólag, ha csekély mennyiségben is, de maradtak fenn források. 1675. június 23-án Pálffy Tamás nyitrai püspök és magyar kancellár közölte Csákyval a király parancsát, amelynek értelmében Erdélybe kellett utaznia öccse, László vagy mostohaanyja, Mindszenti Krisztina meglátogatásának ürügyén. Valójában azonban az egykor Teleki Mihály birtokában lévő nagybányai ház ügyében, valamint a bujdosók visszatérítéséről és a vallási helyzet rendezéséről kellett tárgyalnia, feladatul kapva a hírek rendszeres továbbítását is. A Magyar Kancellária már június 22-én rendelkezett arról, hogy a Csáky István szolgálatában álló futárokkal kapcsolatos esetleges költségeket a Szepesi Kamarának kell állnia. A Pálffy levele végén olvasható választervezetében Csáky jelezte, Kornis Gáspárt küldte Erdélybe Telekihez, visszavárva őket Munkácsba tárgyalni. Célszerűbbnek tartotta ugyanakkor a mostohaanyjával való találkozást, mivel Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszony igencsak neheztelt ekkor Csáky Lászlóra a Bánffy Dénes kivégzésében játszott szerepe miatt.52 A csekély számban fennmaradt forrásokból sajnálatos módon nem derül ki egyértelműen, hogy Csáky miként fejtette ki a továbbiakban tevékenységét. Telekivel a következő időszakban a fennmaradt források alapján elsősorban levelezés útján tartotta a kapcsolatot, Kornis Gáspárhoz azonban közelebbi ismeretség fűzte. Kornis június 24-i leveléből lehet tudni, * 61 62 50 ÖStA Kriegsarchiv (a továbbiakban: KA) Wiener Hofkriegsrat (a továbbiakban: HKR) Prot. Reg. Bd. 346. Nr. 135. 1674. április 26. föl. 195r-v. 1674. május 9., Laxenburg. MNL OL P 71 69. cs. Fasc. 188. Nr. 76. (mf: 51499). Az Udvari Haditanács azt is jelezte ugyanakkor a Magyar Kamarának, hogy az Udvari Kamarának is írnak az ügyben, és erre még aznap valóban sor is került. Utóbbi a Magyar Kamarának május 10-én továbbította a bizottság munkájával kapcsolatos információkat. ÖStA FHA HFU Kt. 567. r. Nr. 247. 1675. május 10. föl. 111-124. Utóbbi irathoz vö. Mihalik B. V.: Katolikus megújulás az egri egyházmegyében i. m. 129. 61 Mihalik B. V.: Katolikus megújulás az egri egyházmegyében i. m. 129-130. 62 Pálffy Tamás Csáky Istvánnak. 1675. június 23., Bécs. MNL OL P 71 64. cs. Fasc. 174. Nr. 22. Csáky István a Szepesi Kamarának. 1675. július 4., Szepes. MNL OL E 254 69. cs. Nr. 53. Bécsból 1675 áprilisában utasították a Magyar Kancellária határozata nyomán a Magyar Kamarát, hogy adják át Csákynak a Szepesi Kamara által lefoglalt, korábban Teleki Mihály birtokában lévő' nagybányai házat annak minden tartozékával együtt. ÖStA, Allgemeines Verwaltungsarchiv, Finanz- und Hofkammer Archiv (a továbbiakban: AVA FHKA), Hoffinanz Ungarn (a továbbiakban: HFU) Kt. 578. [régi: r. Nr. 251.] 1675. április 12. és 20. föl. 174—177. és 266-269.
