Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 901 hogy már korábban is járt Csákynál, ekkor pedig épp Munkácson tervezte meglátogatni. A találkozók nyilvánvalóan összefüggésben álltak Csáky lányának, Máriának és Kornisnak a majd augusztus 11-én megkötött házasságával.63 A Kornis és Csáky között továbbra is megmaradó politikai kapcsolatra világít rá utóbbi Teleki Mihálynak szóló, október 18-án kelt levele, valamint az Udvari Haditanács iktatókönyvének november eleji bejegyzése.64 Az eddig leírtakból is némileg már kitűnhetett, hogy Csáky István politikai szerepe szorosan összefonódott rekatolizációs tevékenységével. Amellett, hogy támogatta a szepességi minoritákat,65 * a Szepesi Kamarával együttműködve a protestánsok elleni erőszakos akciókban is részt vett, 1674. április 13-án Lőcse evangélikus főtemplomának elfoglalásában is szerepet vállalva.56 1675 őszén a már említett erdélyi utazásával összefüggésben Nagybányára érkező Csáky vezetésével egy, az ottani vallási helyzet rendezésére hivatott vallásügyi eseti bizottság is felállt, amely nyomán novemberre megszületett a jezsuitáknak kedvező ún. Csáky-féle egyezség.67 68 A fentiek mindazonáltal csak Csáky működésének egyik irányát jelentették. Még szepesi főispáni beiktatása előtt, és röviddel azután, hogy személye tisztázódott az őt ért vádak alól, bátor lépésre szánta el magát, mikor 1671 februárjában a tizenhárom vármegye felkérése nyomán megpróbált közbenjárni Szelepcsényi György esztergomi érseknél a fogságba vetett felső-magyarországi nemesek érdekében.58 E téren nem járhatott sikerrel,69 azonban október-53 Kornis Gáspár Csáky Istvánnak. 1675. június 24., Szentbenedek. MNL OL P 71 112. cs. Fasc. 261. pag. 582-584. Csáky Mária és Kornis Gáspár házasságához 1. A Kó'rösszegi és Adorjáni gróf Csáky család története. Oklevéltár a gróf Csáky család történetéhez. Oklevelek 1500—1818-ig. II. Összeáll. Bártfai Szabó László. Bp. 1919. (a továbbiakban: Csáky oklevéltár II.) 615. 64 Csáky István Teleki Mihálynak. 1675. október 18., Szernye. MNL OL P 1238 I. sor. 2. d. föl. 1—2. ÖStA KA HKR Prot. Exp. Bd. 348. Nr. 18. 1675. november föl. 821r. 56 Különösen kiemelendő' Giovanni Battista Reggiani da San Felice lőcsei minorita rendházfó'nökkel ápolt kapcsolata, aki a Lőcsén feltehetőleg 1673-ban kinyomtatásra került, a protestánsokkal teológiai téren vitatkozó Anticatechetica című művét is neki ajánlotta. L. Galla Ferenc: Ferences misszionáriusok Magyarországon: a királyságban és Erdélyben a 17-18. században. S. a. r. Fazekas István. (Collectanea Vaticana Hungáriáé. Classis I. vol. 2.) Bp—Róma 2005. 109-110., Tóth István György: Misszionáriusok a kora újkori Magyarországon. Bp. 2007. 218. 56 Hain Gáspár: Szepességi avagy lőcsei krónika és évkönyv a kedves utókor számára. Szerk. Véber Károly. (Magyar Hírmondó.) Bp. 1988. 373.; 1671 szeptemberében a Szepesi Kamara kérte Csáky segítségét Bársony számára a hunfalvai és káposztafalvai templomok elfoglalásához, 1673 decemberében ugyanakkor éppen a szepesi főispán biztatására hurcolták el a kamara utasítása nyomán Klesch Dániel evangélikus lelkészt Szepesvárra a Wesselényi-szervezkedésben való részvétel ürügyével., Mihalik Béla szerint az akció értelmi szerzője valójában a váradi püspök volt. L. Mihalik Béla Vilmos: A Szepesi Kamara szerepe az 1670-1674 közötti felső-magyarországi rekatolizációban. Fons 17. (2010) 271., 317.; Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen. I. Bp. 1922. 331-332. 57 Bővebben 1. Mihalik B.: Katolikus megújulás az egri egyházmegyében i. m. 272—275. 68 Csáky István Szelepcsényi Györgynek. 1671. február 22., Szepes. ÖStA HHStA, UA Spec. Fasc. 284. Konv. B. Nr. 13. föl. 62-64. (együtt a levél latin nyelvű fordításával). 69 A tizenhárom vármegye Csákyn kívül Kapy Gábort, Andrássy Miklóst, valamint Szegedi Ferenc egri püspököt kérte meg, hogy az udvarban adják elő sérelmeiket. Míg Pauler szerint Andrássy rögtön megtagadta a kérést, Csáky mellett Szegedi is a bécsi udvar reakciójától tette függővé a követséget, amelyre végül az elutasító válasz miatt nem került sor. L. Pauler Gy.: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése i. m. 273.
