Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 899 Mindeközben a perbe fogások, valamint a templomok és iskolák erőszakos elvétele útján erőteljes támadás indult a protestáns politikai elit és értelmiség megtörése céljából,45 46 amely 1674-ben, a nemzetközi közvéleményt is foglalkoztató gályarabperben csúcsosodott ki.46 Az 1660-as években szatmári főkapitányként működő, 1670. április 10-én tisztségéről lemondó47 Csáky István maga is gyanúba keveredett az I. Rákóczi Ferenc vezette felső-magyarországi nemesi felkelés idején tanúsított ellentmondásos szerepe miatt. Míg azonban bátyját, a felső-magyarországi generálisi tisztséget betöltő Csáky Ferencet halála után elítélték, István végül elkerülte a felelősségre vonást, majd 1670. december 22-én megkapta szepesi főispáni kinevezését.48 Habár jelentősnek tekinthető főméltóságot vagy katonai tisztséget ezt követően egészen 1681-ig nem viselt, regionális politikai súlya a Gubernium bevezetését követően újra felértékelődött a bécsi kormányzat szemében, amelynek szüksége volt rá a felső-magyarországi nemesség lecsillapításához. Az oszmánok és az Erdélyben bujdosó magyarországiak jelentette veszélyre hivatkozva I. Lipót már 1673 januárjában megbízta azzal, hogy tetessen hűségnyilatkozatot Szepes vármegyével.49 Igazán látványosan azonban 1674—1675 során vált jelentőssé Csáky István szerepe Felső-Magyarországon. Egyértelműen az iránta tanúsított bizalom jelének tekinthető, hogy 1674 tavaszán Hartyáni András szepesi kamarai tanácsos mellé őt jelölték ki a Paris von Spankau tábornok vezette bizottság tagjának, amelynek feladata a bujdosóknak I. Lipót hűségére való visszatérítéRendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon (1664-1685). Bp. 1980.; A Gubernium bevezetéséről és működéséről 1. Károlyi A: A magyar alkotmány fölfüggesztése i. m.; Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. (Magyar Országos Levéltár kiadványai III. Hatóság- és hivataltörténet 1.) Bp. 1946. 107-112. 45 G. Etényi Nóra: Európai nyilvánosság és magyar politika. In: Hatalom és kultúra. Az V. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus (Jyväskylä, 2001. augusztus 6-10.) előadásai. I. Szerk. Jankovics József - Nyerges Judit. Bp. 2004. 45. 46 A gályarabper történetéhez: S. Varga Katalin: Az 1674-es gályarabper jegyzőkönyve. Textus és értelmezés. (Historia Litteraria 24.) Bp. 2008.; Péter Katalin: A magyarországi protestáns prédikátorok és tanítók ellen indított per 1674-ben. In: Papok és nemesek. Magyar művelődéstörténeti tanulmányok a reformációval kezdődő másfél évszázadról. Szerk. Uő. (A Ráday Gyűjtemény Tanulmányai 8.) Bp. 1995. 200—210. Benczédi László: A prédikátorperek történeti háttere: A lipóti abszolutizmus adó- és valláspolitikájának összefüggései I—II. Theologiai Szemle, 17. (1975) 7-8. sz., 199-206. valamint 9-10. sz. 264-267. 47 Csáky István I. Lipótnak. Österreichisches Staatsarchiv (a továbbiakban: ÖStA) Haus-, Hof- und Staatsarchiv (a továbbiakban: HHStA) Ungarische Akten, Specialia,, Verschwörerakten II. Prozessakten (a továbbiakban: UA. Spec.) Fase. 284. Konv. B. fol. 7-9. Másik, Csáky kezével írt, de aláírás nélküli példánya: MNL OL P 71 64. cs. Fasc. 174. Nr. 19. 48 Főispáni kinevezésének másolatát 1. 1670. december 22., Bécs. MNL OL P 71 64. cs. Fasc. 174. Nr. 18. (a Csáky István kezétől származó, külzeten olvasható információ szerint beiktatására 1671. május 25-én Lőcsén került sor). Szepes vármegyét egy ugyanezen a napon kelt uralkodói leiratban értesítik arról, hogy Csáky István lett az új szepesi főispán. 1. MV SR-Státny archív v Levoci (a továbbiakban: SA LE) Spisská zupa, Kongregácné písomnosti, Kongregácné spisy (a továbbiakban: Kong. spisy) Kr. 18. Nr. 449. Vö. Barta M. János: Egy katolikus főnemes válasza a politikai krízisre: Csáky István szerepe Felső-Magyarországon (1670-1675). In: Od reformácie po zalozenie cirkvi: A reformációtól egyházalapításig. Eds. Peter Kónya - Annamária Kónyová. Presov 2015. 425-430. 49 1673. január 5., Bécs. SA LE Magistrát mesta Levoca (a továbbiakban: MML) 11/119.
