Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
898 BARTA M. JÁNOS olvashatónál vélhetőleg szerényebb célkitűzéssel élve a magyarországi nemesség figyelmét kívánhatta ráirányítani „indulatai és tudományai megjobbításának” szükségességére. Egy az udvari etika és politikai kultúra elsajátításának fontosságát hirdető műnek a kiadása, illetve az abban szereplő politikai kifejezések magyar nyelven való meghonosítására tett erőfeszítés41 önmagában is gesztusértékűnek tekinthető, és túlmutat a Habsburg-hűség és -ellenesség, illetve a felekezeti viták kérdésén.42 Az önálló magyar királyi udvar, ezzel együtt lényegében az önálló magyar királyi tanács is még I. Ferdinánd uralkodásának idején szűnt meg, a magyar nemesség pedig elsősorban földrajzi, nyelvi és kulturális tényezők miatt nagyrészt távolmaradt a politikai érvényesülés útját biztosító bécsi udvartól. Mindez messze ható, súlyos következményekkel járt mind a magyar pohtikai ebt tagjainak egyéni karrierlehetőségeire, mind kollektív érdekeiknek érvényesülésére nézve.43 Mindazonáltal a Wesselényi-szervezkedés felszámolásának és az azt követő eseményeknek az árnyékában, valamint Csáky pályája alakulásának, 1670-es évekbeb pohtikai szerepének tükrében úgy tűnik, hogy a Politica philosophiai okoskodás kiadásának pohtikai üzenete is lehetett. Egy aulikus fó'úr szerepkörei Az 1670-es évek első felére a Magyar Királyságban súlyos pohtikai, társadalmi és gazdasági krízishelyzet alakult ki. 1671. április 30-án a Wesselényi-szervezkedésben való részvétel vádjával az ország két főméltóság viselőjét, Nádasdy Ferenc országbírót és Zrínyi Péter horvát bánt, valamint Frangepán Ferencet is kivégezték Bécsújhelyen, velük egy időben a köznemesség vezető alakja, Bónis Ferenc Pozsonyban jutott ugyanerre a sorsra. 1673 tavaszán az abszolutisztikus kormányzati formát bevezetni próbáló bécsi kormányzat felállította a Guberniumot, ezzel felfüggesztve a magyar rendi alkotmányosságot.44 41 Vö. Hargittay E.: Gloria, fama, literatura i. m. 129—130. 42 Az udvarral kapcsolatos irodalom iránti igény növekedése már a 17. század első felében is egyértelműen kimutatható. Az 1620-1630-as években Magyarországon már olyan műveket fordítottak, amelyekben pozitív udvarkép rajzolódik ki, vagy legalábbis, hasonlóan a Politica philosophiai okoskodáshoz, ha szól is az udvari élet negatív oldalairól, az abban való részvétel szükségességére helyezi a hangsúlyt. L. Jankovics József: Udvarellenes tendenciák a 17. század eleji magyar költészetben. In: Magyar reneszánsz udvari kultúra. Szerk. és az előszót írta R. Várkonyi Ágnes. Bp. 1987. 86-103. 43 Pálffy Géza: A bécsi udvar és a magyar rendek a 16. században. Történelmi Szemle 41. (1999) 339-344.; A királyi udvar országhatáron kívül kerülésének kérdéséről bővebben 1. Pálffy Géza: Mi maradt az önálló magyar királyi udvarból Mohács után? In: Idővel paloták... Magyar udvari kultúra a 16-17. században. Szerk. G. Etényi Nóra - Horn Ildikó. Bp. 2005. 45-59.; A főnemesség bécsi integrációjának a lehetősége ennek ellenére megvolt. Pálffy Géza: A magyar nemesség bécsi integrációjának színterei a 16—17. században. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) Bp. 2002. 307-332. 44 A Wesselényi-szervezkedés felszámolásáról és az azt követő perekről 1. Pauler Gyula: Wesselényi Ferencz nádor és társainak összeesküvése, 1664—1671. II. Bp. 1876.; R. Várkonyi Agnes: A Wesselényi szervezkedés történetéhez 1664—1671. In: Tanulmányok Szakály Ferenc emlékére. Szerk. Fodor Pál - Pálffy Géza - Tóth István György. (Gazdaság- és társadalomtörténeti kötetek 2.) Bp. 2002. 423—459.; A kormányzat abszolutista törekvéseiről 1. Benczédi László:
