Századok – 2016

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás

CSÁKY ISTVÁN (1635-1699) ÉS A POLITICA PHILOSOPHIAI OKOSKODÁS 897

pesvári könyvtárjegyzék32 alapján az alapvetően a magyar fónemesség körében hagyományosnak tekinthető művek felé orientálódó Csáky jól ismerhette a jezsuita emblémairodalmat és morálfilozófiát.33 Mindemellett a politika mint tudomány iránti élénk érdeklődésére utalhat, hogy Johann Adam Weber Agoston-rendi kanonoknak az összeírás évében megjelent Spiritus principalis című munkáját is megszerezte, amely a teológiától és vallásos moralizálástól gyakorlatilag leválasztva, vagyis a korban modernebbnek számító szemléletben tárgyalja a politikát.34 35 A magyarországi kortárs főurak közül műveltségével kiemelkedő gróf56 képességeit tekintve az is sokatmondónak tekinthető, hogy miután Róttál János császári tanácsos arról értesült 1667 februárjában, hogy három históriás könyv is meg fog jelenni Erdélyben — amelyek valamelyikében Rottalról is írtak—, őt kérte meg azok beszerzésére.36 Ugyanennek az évnek áprilisában Róttál újfent bizonyos magyar és erdélyi históriák beszerzésére kérte az akkor még szatmári főkapitány Csákyt,37 akijelezte, hogy igyekszik beszerezni számára az új könyveket.38

A Politica philosophiai okoskodás megjelentetésének szándékait illetően már a címlapon olvasható sorok is adnak némi támpontot: „Politica philosophiai Okoskodás-szerint való rendes életnek példája. Mellyet valamely Istenét, vallását, Királlyát és hazáját igazán szerető nemes ember, G. C. I. Deákból Magyarrá fordítván, és ez mostani Udvarisággal tellyes Világh fiainak elméjekhez illettetvén külömbözö indúlatyok és tudományok megh jobbítására rendeltetett.”39 A korabeli toposzokat tömörítő ajánlás40 alapján Csáky a Habsburg-dinasztiabeli uralkodóhoz, I. Lipóthoz hű, katolikus főúrként a címlapon

32 Magyarországi magánkönyvtárak II. 1588-1721. Szerk. Monok István. Szeged 1992. 58-65.

33 A Hargittay Emil és Monok István által már ismertetett eredményeket Csáky könyvtárjegyzékének elemzése kapcsán itt fölöslegesnek tartom megismételni. Mindössze annyit kell jeleznem, hogy utóbbi tévesztésből hiányolja egyes emblémáskönyvek szerzőit, hiszen az éppen általa kiadott könyvtárjegyzéken azok egyértelműen megtalálhatóak. Hargittay E.: Megjegyzések Csáky István kiadatlan könyvtárjegyzékéhez i. m. 61-64.; Monok István: A művelt arisztokrata. A magyarországi fó'nemesség olvasmányai a XVI-XVII. században. (Kulturális örökség. Az egri Eszterházy Károly főiskola Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék könyvsorozata.) Bp.-Eger 2012. 254—259.

34 Vö. Monok I.: A művelt arisztokrata i. m. 258.

35 Monok IA művelt arisztokrata i. m. 259.

36 Róttál János Csáky Istvánnak. 1667. február 17., Bécs. MNL OL P 71 112/a. cs. Faso. 261/1. Nr. 321.

37 Róttál János Csáky Istvánnak. 1667. április 3., Bécs. MNL OL P 71112/a. cs. Fasc. 261/1. Nr. 324.

38 Csáky a gyulafehérvári országgyűlés alkalmával, vélhetőleg valamelyik szervitora által tervezte megszerezni a munkát. L. Csáky István Róttál Jánosnak. 1667. április 16., Szatmár. MNL OL P 507 Családi fondok, levéltárak, Nádasdy család nádasladányi levéltára (a továbbiakban: P 507) Lev. Ser. A. V. 13. d. Nr. 498. föl. 96-97.

39 RMK I. 1669. L. a címlapot.

40 Miként maga az általános és megfoghatatlan címzetteket megszólító ajánlás, úgy az abban a vallás oltalmazására és a haza szeretetére együttesen történő hivatkozás is olyan toposznak tekinthető, amelyre számos példa található már a 17. század első felének magyarországi irodalmában is. L. Pesti Brigitta: Dedikáció és mecenatúra Magyarországon a 17. század első felében. (Kulturális örökség. Az egri Eszterházy Károly főiskola Kulturális Örökség és Művelődéstörténeti Tanszék könyvsorozata.) Bp. 2013. 144-145., 233-236.