Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Barta M. János: Csáky István (1635-1699) és a Politica philosophiai okoskodás
896 BARTA M. JÁNOS alakja volt. Két évvel később Skréta éppen Nostitz portréját festette meg abból az alkalomból, hogy az elnyerte az aranygyapjas rendet.28 A Nexus philosophiae theorico-politicae 1672. szeptember 6-án szintén Prágában megjelent második, kisebb kiadásából hiányzik a Nostitz kancellárhoz szóló ajánlás szövege, az etikai és a fizikai részt lezáró rövid szövegrészek és az azt követő metszetek, valamint ebben a filozófia tételeknek már csak címei, illetve maguknak a tételeknek az udvari életre alkalmazása olvasható. A szerzőkre már nem, mindössze a korábbi megjelenésre utaló Csáky-féle latin nyelvű változat főszövege ezzel egyezik meg, elé azonban bekerült a kassai nyomdász, Ericus Erich Csáky erényeit magasztaló ajánlása. Mind a latin, mind a magyar változatok elé talán maga a szepesi főúr vagy megbízottja hozzátoldott pár, a munka újraértelmezésére alkalmas, mottószerű citátumot.29 Csákynak vagy valakinek a környezetében az eredeti munkát is ismernie kellett, mert míg az 1672-es Nexus philosophiae theorico-politicae-ben az „okosság táblája” valójában csak pár mondatos felsorolást jelent, addig az a kassai és lőcsei művekben az 1670-es eredeti művet követve igényesebb formában került megjelenítésre.30 Kézenfekvőnek tűnik ugyan a feltételezés, hogy Csáky a kassai jezsuitákon keresztül jutott hozzá az 1672-es változathoz, az említett rendházbeli könyvárjegyzéken azonban annak nem találni nyomát. Mindössze anynyi jelenthető ki bizonyossággal, hogy Csákynak a mű fordítását 1672 szeptembere és 1674 között el kellett végeznie. Milyen szándékok vezették Csákyt a csehországi munka magyarországi megjelentetésével és magyar nyelvre fordításával? Fiatalkori élményei és szellemi tájékozódása érthetővé teszik, hogy miért egy a királytükrök és a szöveges emblémáskönyvek sajátosságait magán hordozó munkát választott. Pályájának későbbi alakulását esetében is alapjaiban határozta meg a császári udvarban eltöltött időszak. Amellett, hogy némi betekintést nyerhetett az uralkodói udvar életébe, ekkoriban elnyert tisztségeit is udvari jelenlétének és kialakított kapcsolatrendszerének köszönhette.31 Az általa készíttetett 1671-es sze-28 Karel Skréta i. m. 308—309. 29 Ezek a magyar nyelvű fordítás esetében is megtalálhatóak. RMK I. 1169. A 1. RMK II. 1337. A 1. 30 Vö. Nexus 1670.1. 31 Mindez már első' tisztsége, a beregi főispánság esetében is jól lemérhető'. Míg az arra szintén pályázó Rákóczi László távol volt Bécstól, Csáky már 1659 márciusa előtt munkálkodott szándékának elérése érdekében a bécsi udvari köröknél, végül 1659. március 22-én meg is kapta kinevezését. L. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) P 71 Családi fondok, levéltárak, Csáky család, Központi levéltár (a továbbiakban P 71), 64. cs. Fasc. 174. Nr. 1. Ennek körülményeihez 1. Lippay György Wesselényi Ferencnek és Rákóczi Lászlónak. Sorrendben: 1659. március 1. és 6., Bécs. In: „írom kegyelmednek mint igaz magyar igaz magyarnak...” Lippay György veszprémi és egri püspök, esztergomi érsek levelei magyar arisztokratákhoz, nemesekhez (1635—1665). Felírta, szerk. és közread. Tusor Péter. (Collectanea Studiorum et Textuum vol. I.) Bp. 2015. 325-326.; Csáky még ez év április 10-én királyi kamarás, majd 1660. június 7-én királyi tanácsos lett. Sorrendben 1. Zuzana Ludiková - Mikó Árpád - Pálffy Géza\ A szepeshelyi Szent Márton-templom, egy felső-magyarországi katolikus központ késő reneszánsz és barokk sirkövei és halotti címerei. In memoriam András Kubinyi (1929-2007). Művészettörténeti Értesítő 56. (2007) 340.; MNL OL P 71 64. cs. Fasc. 174. Nr. 2.
