Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
874 BAGI ZOLTÁN PÉTER bá a nemeseket arra kellene ösztönözni, hogy saját költségükön szálljanak hadba. Emellett a Német Lovagrend alkalmazásának lehetőségét is felvetették a határ védelmében.11 Az Udvari Haditanács szakvéleménye szerint a háború megvívásához szükségesnek tűnik 60 000 lovasból és gyalogosból álló hadsereg felállítása, amelynek a költségei havonta közel fél millió, évente pedig mintegy hat és fél millió rénes forintra rúgnának.12 Az Udvari Kamara április 13-i szakvéleményében szintén elengedhetetlennek vélte a jelentős segítséget az Oszmán Birodalom elleni harc sikeres megvívásához, azonban Zacharias Geizkofler13 javaslatának megfelelően azt tanácsolta, hogy a propozícióban sem Gemeiner Pfennigről, sem pedig a Romzugról ne essen szó, hanem az 1576 óta meglévő gyakorlat szerint konkrét öszszeg meghatározása nélkül kérjék a rendek támogatását. A kamara tanácsosai is fontosnak tartották hangsúlyozni, hogy az összegyűltökkel éreztetni kell, hogy egy több évig tartó háborúhoz kér segítséget az uralkodó, s ennek megfelelően mintegy öt évre “rendes” segélyt és a továbbiakra még “rendkívüli” támogatást kellene kicsikarni. Továbbá a kamarai irat ajánlotta, hogy az előterjesztésben mindenképpen utalás történjen arra, hogy az 1592. évi horvátországi támadás nem azért következett be, mert a Portára nem küldték el az esedékes ajándékot.14 * A szakvélemények alapján összeállított propozíció felolvasására — a szokásos ceremóniát követően — június 2-án került sor. Az irat három részre tagozódva épült fel és tárta a rendek elé az uralkodó követeléseit.16 Az előterjesztés természetesen mindenekelőtt meghatározta, hogy a gyűlés tárgyalásai "... a török [kérdésről], mint ez idő tájt legfontosabb cikkelyről...” fognak szólni.16 Majd bemutatja, hogy milyen út vezetett az újabb konfliktushoz és elmélyüléséhez, illetve a háború első évének eseményeit vázolja. A propozíció természetesen kiemelte, hogy az 1591-ben Konstantinápolyba küldött követ, doktor bíróság felállítására szánták. Saját birodalmi adóapparátus hiányában és a rendek vonakodásának következtében a plébánosoknak kellett összegyűjteniük, és a remélt 2 millió rénes forintnyi összegből 1498-ig mindössze 100 000 folyt be. A 16. századra ezt a centralizált birodalmi adót már egy külön birodalmi hivatal szedte be, ugyanis hét birodalmi pénztárost bíztak meg ezzel a feladattal. A század első felében még kétszer (1542, 1544) tett kísérletet az uralkodó egy hadsereg felállítása és ellátása érdekében a Gemeiner Pfennig kivetésére, azonban mindkét alkalommal az adott évben vagy egyáltalán nem, vagy csak részben szolgáltatták be a rendek ezt az általuk egyáltalán nem kedvelt adót. Lanzinner, M.: Friedenssicherung i. m. 352—353.; Rauscher, P.: Kaiser und Reich i. m. 52. 11 Az Oszmán Birodalom elleni harcba a Német Lovagrend bevetéséről a 15. századból 1. Pálffy Géza: A török elleni védelmi rendszer szervezetének története a kezdetektől a 18. század elejéig. Történelmi Szemle 38 (1996: 2-3. sz.) 163-217., 168. 12 Heischmann, E.: Die Anfänge des stehenden i. m. 97. 13 Geizkofler életéről 1. Müller, J. Zacharias Geizkofler i. m.; Siegelen, Alexander: „Dem ganzen Geschlecht nützlich und rühmlich“. Reichspfennigmeister Zacharias Geizkofler zwischen Fürstendienst und Familienpolitik. Stuttgart 2009. 14 Heischmann, E.: Die Anfänge des stehenden i. m. 98.; Schulze, W.: Reich und Türkengefahr i. m. 95—96. 16 Schulze, W.: Reich und Türkengefahr i. m. 96. 16 “...Von dem Türckischen, als diser Zeit dem Wichtigesten Articl...” Császári propozíció, 1594. Österreichisches Staatsarchiv (ÖStA) Haus-, Hof- und Staatsarchiv (HHStA) Mainzer Erzkanzler-Archiv (MEA) Reichstagakten (RA), Fase. 91. Fol. 23v.
