Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Bagi Zoltán Péter: Az 1594. évi regensburgi birodalmi gyűlés. A török segély kérdésének tárgyalása
AZ 1594. ÉVI REGENSBURGI BIRODALMI GYŰLÉS 875 Pezzen által további nyolc évre meghosszabbított drinápolyi békét ok nélkül szegte meg III. Murád szultán.17 Az oszmán haderő a két fél megállapodásával ellentétes módon nem csupán különböző időkben és helyeken sok portyát vezetett és betört Ocsászári Felsége Magyar Királyságába [és] egyéb szomszédos országaiba is, hanem a vérszomjas Hasszán boszniai pasa ellenségesen is támadott, s először a régi határvárat, Repicet, majd eztán Vihitic, Dresink, Hrasvic és más fontos véghelyeket ágyúval és nagy sereggel megostromolta, ágyúztatta és elfoglalta. Ráadásul... Ocsászári Felsége birtokán és területén egy...erős “csárdát”, Petrinjának nevezve, újonnan építtetett, amelyből a megmaradt horvát és vend területeknek rémisztő ínséget... okozott.”18 A portyázók magukkal hurcoltak — ezekről, illetve a szomszédos területekről — több mint 35 ezer embert is.19 A drinápolyi béke pontjainak súlyos megszegése miatt az akkori konstantinápolyi követ — Friedrich von Krekwitz20 — többször is tiltakozott és követelte a Portától a békebontó boszniai pasa megbüntetését. Ezzel szemben “... a mondott Hasszán pasát inkább a szultán ... a jól megérdemelt büntetés helyett arany szablyákkal és ruhákkal megjutalmazta és ezáltal tetteit ily módon megerősítette és megdicsérte.”21 A propozíció összeállítói szerint az 1593-ban Sziszek ostromára indult boszniai beglerbéget a Portáról még jelentős számú katonasággal is ellátták.22 Az irat maga is utalt rá, hogy a vár felmentéséért vívott ütközetben az oszmánok jelentős veszteséget szenvedtek: “... az Ocsászári Felség által a védelemre [ti. a vár felmentésére — B.Z.] sietve összeszedett katonaság majd mindenkit levágott [az oszmánok közül].”23 Mindezek után az előterjesztés összefoglalja az Oszmán Birodalom 1593. évi magyarországi hadjáratának eseményeit: Sziszek újabb ostromát és megszállását, Veszprém és Palota elestét, valamint azt, hogy a császár még az utolsó pillanatban is megkísérelte a béke megőrzését, de az ajándékkal elindított Ladislav Lobkowitz von Poppel a harci események miatt már csak Komá17 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 23v.; A magyar szakirodalom a béke meghosszabbítását 1590 novemberére teszi. Tóth Sándor László: A mezőkeresztesi csata és a tizenöt éves háború. Szeged 2000. 64., 66. 18 Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 24r. 19 Schulze, W.: Reich und Türkengefahr i. m. 96.; Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Föl. 24r. 20 Von Krekwitz elfogásáról 1: Loebl, Alfred: Der slesier Friedrich von Krekwitz als kaiserlicher Gesandter bei der hohen Pforte. Vereins für die Geschichte Schlesiens XVIII. (1914) 160-173. 21 “... entgegen gedachter Hassan Bassa vil mehr von Sultano, ...anstatt woluerdienter bestraffung, mit Sabeln vnd Klaiden von Güldenen stecken vnd ehret, vnd hiedurch seine Thatten vnd handlungen dermassan confirmiert gestarckt vnd belobt werden, ...” Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 24r.-v. 22 “... Zum theil von der Porta zugezognen Kriegsvolcks zuRoß und Fueß sichaufgemacht...” Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 24 v. 23 “... durch der Kay[serliche] M[ajestät] Zur defension in eyl aufgebrachtes Kriegsvolck, vast biß aufs haubt erlegt,...” Császári propozíció, 1594. ÖStA HHStA MEA RA, Fasc. 91. Fol. 24v.
