Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
856 KRÁSZ LILLA helyszíni és laboratóriumi kísérletek elhagyásával oldották meg, mégis a két adatgyűjtésnek köszönhetően a magyarországi orvosvizekről a Helytartótanács irattárában igen figyelemreméltó tudásanyag halmozódott fel, ami valójában nem került további feldolgozásra és felhasználásra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a bécsi orvosi fakultás szülészet, fiziológia és materia medica professzora, Heinrich Johann Nepomuk Crantz (1722-1797) 1777-ben a Monarchia gyógyvizeiről Bécsben megjelent kötete, amiben némi rosszallással jegyzi meg, hogy bár Magyarország igencsak bővelkedik orvosvizekben, ezeket azonban a magyar természetvizsgálók csak kevéssé igyekeztek megismerni.90 A józsefi időszak fontos változásokat hozott nemcsak a jelentések adminisztratív kezelése tekintetében, hanem azok tartalmi és formai vonatkozásában is. A Helytartótanács ügyintézésének 1783. évi átszervezését követően előbb az eredetileg már 1780 decemberében elrendelt minősítési rendszer keretében91 az egészségügyi szolgáltatók személyére és munkavégzésére vonatkozó adatgyűjtés tényleges gyakorlati megvalósítása indult el. Az 1783 és 1785 közötti időszakban jelentek meg az orvosi jelentések továbbra is inkább szokatlan eseményeket, egyedi eseteket tárgyaló narratív része mellett az ún. klasszifikációs listák, amelyek az egészségügyi ellátórendszerben működő sebészekről, borbélyokról és bábákról összegyűjtött adatoknak a korábban alkalmazott egyszerű listáknál jóval komplexebb elvek nyomán kialakított rendszerezését tükrözik.92 Mivel a különböző rendű-rangú gyógyítók minősítési kötelezettségét előíró, 1780 és 1785 között több ízben ismételten kiadott uralkodói rendeletek csak magát a feladatot jelölték meg, s nem tartalmaztak részletes instrukciókat a feladat végrehajtása szempontjából nélkülözhetetlen eljárásbeli, technikai kivitelezést érintő kérdésekről, így az egyes törvényhatóságok physikus-orvosai meglehetősen változatos módon igyekeztek az összegyűjtött adatokat az egyénileg kialakított kategóriák szerint, kézzel megrajzolt táblázatokba rendezni. Az 1786. év újabb cezúrát jelentett az orvosi jelentés-írás gyakorlatában. A törvényhatóságok physicus-orvosai instrukciókkal ellátott, előre elkészített táblázat-mintákat kaptak, amit a narratív jelentéseikhez mellékletként csatolniuk kellett. Ezen prezentációs technika bevezetésével az ügymenet gyorsabbá, egyszerűbbé tételét, a racionális döntéshozatal feltételeinek megteremtését előtérbe helyező, az előző időszaknál jóval pragmatikusabb elemekből építkező jozefinus adminisztráció a folyó szöveg lényegi tartalmi egységeinek táblázatos Zoltán: Magyarországi gyógyvízvizsgálatok a XVIII. században. Orvostörténeti Közlemények (1962: 25. szám) 162-182. 90 Crantz munkájának célkitűzéseit, tudományos hasznosságát és hasznosíthatóságát, valamint munkamódszereit taglaló bevezető' részében egyetlen magyarországi gyógyvízvizsgálót sem említ, még az e tekintetben úttörő munkát végző, nagy érdemeket szerző Torkos Justus Jánost sem. Heinrich Johann Nepomuk Crantz: Gesundbrunnen der Oestereichischen Monarchie. Wien 1777. 1-11. 91 A rendelet szövegét a Magyar Udvari Kancellária magyarországi viszonyokra szabott adaptációjában 1. MNL OL A 39 Magyar kancelláriai levéltár, Magyar Királyi Kancellária regisztratúrája, Acta generalia, Nr. 6549/1780. 92 Az 1783 és 1785 közötti időszakból a Helytartótanácshoz beérkezett egészségügyi jelentéseket, és a különböző csatolt listákat 1. MNL OL C 66 78-82. cs. 22. kf. (1—451. pag.)/1783-1784.; 85-86. cs. 1. kf. (1-301. pag.)/1785.
