Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 845 Helytartótanács, a fakultás és a törvényhatóságok physicus-orvosai közötti kommunikációban, a szakmai természetű ügyek intézésben, a döntéshozatal előkészítésében a legmeghatározóbb autoritásnak számított.55 56 1787-tól, amikor Tolnay Sándor (1747—1818) a pesti egyetemen kinevezést kapott a „baromorvoslás ismeretének” oktatására, Veza rábízta az állategészségüggyel, főleg az idó'ról időre, rendszeresen visszatérő marhavésszel kapcsolatos ügyek intézését, a fakultáshoz, illetve hivatalához a physicus-orvosoktól e tárgyban beérkező jelentések átnézését. Tolnayn kívül még egy írnok segítette munkáját. Mindebből kitűnik, hogy II. József uralkodásának időszakára a bécsi kormányszervek, a Helytartótanács Egészségügyi Ügyosztálya, s e kettő közötti közvetítő szerepet betöltő Magyar Udvari Kancellária, a budai, majd Pestre költözött orvosi fakultás és az egyes törvényhatóságokban működő physicus-orvosok alkotta egészségügy-igazgatási hálózat a szakirányú munkavégzésnek a korábbiaknál feltétlenül hatékonyabb lehetőségét hordozta magában. Hivatalnok-orvos, tudós orvos vagy gyakorló orvos? - Physicus-orvosok hálózata A 18. századi, széles körben elterjedt kortársi megnyilatkozásokban az orvosokkal és az orvosi hivatással kapcsolatban toposz-szerűen hangoztatott elemként jelennek meg külhoni egyetemeken szerzett tapasztalataik, latin nyelvtudásuk, ’Gelehrte-Reise’ típusú utazásaik, külföldi akadémiai tagságaik és általában a tudományokban való jártasságuk. Az orvosokhoz fűződő ’tudós ideál’ kifejeződése, sehol nem vált nyilvánvalóbbá, mint Weszprémi István 1774 és 1787 között, a magyarországi historia litteraria hagyományába illeszkedő, enciklopédikus igényességgel a kezdetektől saját koráig terjedően összeállított, Magyarország és Erdély orvosainak rövid életrajzait négy kötetben rendszerbe foglaló munkájában.56 Weszprémi mindegyik életrajzában kiemeli alázatos vallásosságukat, emberi és erkölcsi kvalitásaikat, de mindenekelőtt tudásukat ünnepli. Kortársairól összeállított bio-bibliográfiái azonos szerkesztési elveket követve lényegében két részből állnak, mindenütt kiemelve tárgyainak tudós mivoltát, tudományos eredményességét. Először is felvázolta az adott orvos családi hátterét, iskoláit s további életútját, vagyis mindazt, amit a legtöbb esetben magától a szóban forgó személytől levelezés útján igyekezett megszerezni.57 Ehhez a részletes leíráshoz azután az orvos szakirodalmi teljesítményének illusztrációjaként publikációit tartalmazó bibliográfiát csatolt, amelyből a legkisebb írás sem maradhatott ki, lett légyen bármennyire jelen55 Veza protomedicusi megbízatásának tizenkét esztendeje alatt dokumentálhatóan 760 ügyiratot intézett a törvényhatóságok physicus-orvosaihoz és sebészeihez. Munkájának megbecsültségét jelzi, hogy évi 1500 Ft fizetésben részesült, valamint ezen kívül évi összesen 500 Ft pótlékot kapott a Tanulmányi, a Kegyesalapítványi Bizottságokban, az orvoskar igazgatásában és a kórházak felügyeletében betöltött pozícióiért. Protomedicusi működésével kapcsolatos iratokat 1. MNL OL C 66 117. cs. 42. kf./1787. 66 Weszprémi István: Succinta medicorum Hungáriáé et Transilvaniae biographia. I-IV. Lipsiae-Viennae 1774—1787. 57 Szelestei N. László: 18. századi tudós világ II. Weszprémi István (1723-1799) és orvostörténeti műve. In: Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1979. Bp. 1979. 519-562.
