Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 837 nem pótolhatta a hiányzó orvosi fakultást: az ügyeket sem mennyiségileg, sem minőségileg nem volt képes — mint egyedüli grémium — professzionálisan kezelni. Mindazonáltal az Egészségügyi Bizottság, működésének közel négy évtizede alatt az egészségügy-igazgatás területén a különböző' szintű gyógyítók szakszerűsítését, a physicus-orvosok autoritásának eró'sítését szorgalmazó koncepcióra épülő, rendeletek, normatívák, utasítások formájában Bécsból a Helytartótanácshoz érkező birodalmi stratégiák hazai adaptációja során egyszerre töltött be egyfajta szűrő és ugyanakkor a Monarchia központi kormányszervei felé a lokális érdekeket, specifikus adottságokat közvetítő szerepet. Az Egészségügyi Bizottságnak ez a kettős — szűrő-közvetítő — szerepe jól nyomon követhető azokban a korai, az 1740-es és 1750-es évekre regisztrálható törekvésekben, amelyek a magyarországi viszonyokra jellemző oktatási és egészségügy-igazgatási infrastruktúra hiányos voltából kiindulva, egyúttal a hiátusokra megoldásokat keresve arra irányultak, hogy az egészségügyi szolgáltatók és szolgáltatások meglehetősen heterogén világában a hazai politikai, kulturális hagyományokhoz illeszkedő, országosan egységes módon érvényesíthető normarendszert alkossanak. Az önálló utakat kereső egészségügyi jogalkotásra tett kísérletek sorában az első a ’Torkos-Taxa’-ként számon tartott határozat, amelyet 1745 júniusában adott ki a Helytartótanács.36 Eredetileg 1742 júniusában Torkos Justus János (1699-1770) Pozsony város physicus-orvosa kapott felkérést egy országos patika-árszabvány összeállítására.37 Az 1744 őszére elkészített árszabványt az Egészségügyi Bizottság — miután Torkos doktor részvételével megtárgyalta — a gyógyítók három fontos csoportja, a patikusok, sebészek és bábák számára munkavégzésük során követendő viselkedési szabályokkal és kötelezettségekkel, valamint egy sebészi díjtáblázattal egészítette ki. A foglalkozási utasításokkal bővített Taxa szerkezeti és tartalmi elemei azt mutatják, hogy a különböző lokalitások adott körülményekhez és feltételrendszerhez szabott céhes szabályzatokban, bábarendeletekben, patikai díjtételekben már korábban rögzített és kipróbált modellek normatív összegzése mellett, a 18. század közepétől a Habsburg birodalmi egészségügy-igazgatás és jogalkotás intézményi és kodifikációs hátterének kialakításában meghatározó porosz minta már a van Swieten-i reformok előtt, önálló recepciós útvonalon is eljutott Magyarországra. Torkos doktornak, mint a hallei egyetem végzettjének38 feltétlenül ismernie kellett a 17. század utolsó harmadától kiadott porosz orvoslási rendeleteket, így az 1725. évi Orvoslási 36 Az 1745. június 15-én helytartótanácsi határozatként kiadott, foglalkozási utasításokkal kiegészített Taxa latin nyelvű szövegét 1. Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. II. 214-219. magyar nyelvű szövegét közli: Balázs P.: Mária Terézia i. m. II. 381—386. 37 A gyógyszerészeti árszabvány összeállítására vonatkozó, Torkosnak szóló helytartótanácsi határozat szövegét 1. Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. II. 195. 38 Torkos Justus János a hallei egyetem matrikulái szerint 1721 és 1725 között volt az orvosi fakultás immatrikulált diákja. L. Tar Attila: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1694-1789. Bp. 2004. 134. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban, 11). Torkos 1725. június 6-án kiállított, 1754-ben a Helytartótanács egészségügyi Bizottságának megküldött diplomamásolatát 1. MNL OL C 37 Lad. A Fasc. 33. no. I. II. köteg/1754. Magyarországi diákként július 14-én iratkozott be a medicina fakultásra, diplomáját 1725. június 1-jén állították ki.
