Századok – 2016

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon

ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 835 ból irányított birodalmi instrumentalizálásának szándékát jelző jogalkotási, oktatási és adminisztratív természetű reformtörekvésekkel párhuzamosan az 1750-es évek köze­pétől azután a járványos betegségek regisztrálásán, terjedésűk megakadályozásán, il­letve preventív intézkedések foganatosításán kívül működésének fókuszába kerültek mindazok a szakvéleményezéssel, orvosi jelentések kiértékelésével, szűrésével, a külön­böző' szintű gyógyítók minőségbiztosításával, működésük validációjával-autorizálásával (diplomahitelesítések, vizsgáztatási és approbációs eljárások) összefüggő' feladatkörök, amelyek elvben a Magyarországon 1770-ig nem létező orvosi fakultás hatáskörébe tar­tozhattak volna. Mindemellett a bizottság végezte a vonatkozó uralkodói rendeletek szakmai véleményezését, a lokális viszonyokhoz történő adaptációját, a középszintű igazgatás felé történő közvetítését és végrehajtásuk kontrollálását. Mindebben az érde­mi munkát egyértelműen a bizottság orvos tagja végezte. A bizottság orvos delegált­­jainak sorában az alig egy esztendeig működő Koller Györgyöt 1739-ben a bécsi származású, a padovai egyetemen orvosdoktori oklevelet szerzett Perbegg Jó­zsef Károly (1702-1787/1788?) követte, előbb tagként (membrum), majd 1742- től tanácsosi (consiliarius) minőségben.* 30 Miután 1761-ben Perbegg doktort saját kérésére Mária Terézia felmentette bizottsági pozíciója alól,31 funkcióit a következő két esztendőben a bolognai egyetemen doktori fokozatot szerzett és Pozsonyban működő orvos, Sgolanits József (1702—1785) hivatalos kinevezés nélkül látta el. Végül az 1763. június végén kiadott uralkodói leirat értelmében Sgolanits előbb a bizottság rendes tagjaként, majd 1765-tól a bizottság hivata­los működésének végéig tanácsosi minőségben folytatta munkáját.32 kijelölt tanácsos és egy orvos bevonásával alkalmai bizottságot kell kiállítani és helyzetfelmérés céljából a helyszínre küldeni. Linzbauer, F. X.: Codex Sanitario i. m. II. 702-703. 30 Perbegg József (a forrásokban többféle névváltozat szerepel: Perbegh, Berbekk) tanácso­si rangra emeléséről szóló, 1742. szeptember 10-én kelt uralkodói leiratot 1. uo. II. 199. 31 Perbegg doktor 1761. augusztus 27-én kelt beadványában megromlott egészségi állapo­tára és a bizottságban betöltött pozíciójából adódó, különösen az orvosok, sebészek, bábák vizsgáz­tatásához kapcsolódó feladataiból adódó túlterheltségre hivatkozva arra kérte a Helytartótaná­csot, járjon el az uralkodónál, hogy funkciójából felmentse. Mária Terézia elfogadva Perbegg érve­lését, pozíciójából felmentette. Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL) C 37 Helytartótanácsi Levéltár, Acta sanitatis, Lad. A. Fase. 20./1761. Perbegg Helytar­tótanácshoz intézett levelének tartalmi kivonatát Daday András is közli: Daday András: Újabb kuriózumok az orvostudomány magyarországi történetéből. Bp. 2005. 101-102. 32 Sgolanits József (a forrásokban többféle névváltozat szerepel: Skolanits, Skolanics, Skol­­lanich, Sgolanitz, Spolarics) a soproni jezsuita gimnáziumban végzett középfokú tanulmányait követó'en 1740-ben a bécsi egyetemen szerzett filozófiai magisztrátust, majd ugyanitt kezdte meg orvosi tanulmányait, orvosdoktori oklevelét 1745-ben Bolognában szerezte meg. Sgolanits tanul­mányairól a bécsi és a bolognai egyetem matrikuláit 1. Kiss József Mihály: Magyarországi diákok a bécsi egyetemen 1715-1789. (Magyarországi diákok egyetemjárása az újkorban 2.) Bp. 2000. 46. (A bécsi egyetemi matrikulában Sgolatits neve Spolaricsként szerepel) és Szlavikovszky Beáta: Magyarországi diákok itáliai egyetemeken 1526—1918.1. Rész. (Magyarországi diákok egyetemjá­rása az újkorban 16.) Bp. 2007. 42. (A bolognai egyetem matrikulájában Sgolanits neve Sgolanitzként szerepel). Sgolanits egészségügyi bizottsági tagságával kapcsolatban a Helytartótanács 1763. jú­nius 16-án kelt, az uralkodóhoz intézett helytartótanácsi felterjesztésben kiemeli, hogy a Perbegg felmentése óta eltelt időben a pozsonyi orvos aktív szolgálatot teljesített különösen a külföldön oklevelet szerzett orvosok approbációs vizsgáinak bonyolítása, valamint a déli határnál kisebb lo­kális pestisjárvány sújtotta övezetbe kiküldött speciális bizottságok munkájában: MNL OL C 37 Lad. A. Fase. 20./1763. A felterjesztés tartalmi kivonatát közli: Daday A.: Újabb kuriózumok i. m. 103. Mária Terézia elfogadva a helytartótanácsi felterjesztést, 1763. június 30-án kiadott leiratá-

Next

/
Thumbnails
Contents