Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
834 KRASZ LILLA rekció vagy módosítás nélkül helyezte hatályba, s továbbította a törvényhatóságokhoz. Lényegi változás e tekintetben akkor következett be, amikor 1737 végén a Török Birodalomból behurcolt pestis elleni védekezés hatékony megszervezése érdekében 1738 augusztusában kelt királyi leirat utasította a Helytartótanácsot önálló magyarországi Egészségügyi Bizottság (commissio sanitatis) felállítására.26 Tagjainak összetételét tekintve vegyes bizottságként (commissio mixta) működött, mivel számos olyan üggyel kellett foglalkoznia, amelyeknek a Helytartótanács és a Pozsonyi Kamara hatáskörét egyaránt érintő, közigazgatási és pénzügyigazgatási vonzata is volt. A bizottság 1738 szeptemberében Esterházy Imre (1664-1747) esztergomi prímás-érsek elnöklete alatt27 kezdte meg munkáját. Tagjainak sorában két kamarai, két helytartótanácsi tanácsos, Pozsony város magisztrátusának két tanácsosa, valamint egy szintén Pozsonyban működő orvos foglalt helyet. A kezdetben heti rendszerességgel, majd működésének utolsó időszakában jóval ritkábban ülésező bizottság munkájában jegyzőkönyvvezetői minőségben részt vett a Helytartótanács egyik titkára is.28 A bizottsági üléseken tárgyalt ügyekben hozott határozatokat rendszerint jelentés (relatio) formájában a teljes tanácsülés elé terjesztették, s a problematikusnak ítélt, vagy nagyobb horderejű, jelentősebb ügyek útja azután a Kancellárián keresztül vezetett Bécsbe az uralkodóhoz, illetve az udvari kormányszervekhez (elsődlegesen az Udvari Egészségügyi Deputációhoz, vagy Udvari Kancelláriához, illetve innen az Államtanácshoz), de adott esetben a szűkén vett tudományos szakvéleményezési és minőségbiztosítási ügyekben a bécsi orvosi fakultáshoz. A hivatalosan 1776-ig működő Egészségügyi Bizottság29 tevékenysége működésének első időszakában a járványügy koordinálására korlátozódott. Az egészségügy Bécs-26 Az 1738. augusztus 26-án kibocsátott királyi leiratot alig egy héttel később, szeptember 3-án közvetítette a Magyar Királyi Kancellária az azt hatályba helyező Helytartótanács felé. A leirat a bizottság tagságának összetételén kívül nyolc pontba szedve részletesen szabályozta a pestis elleni védekezéssel kapcsolatos intézkedéseket, amelyeket a Helytartótanács minden törvényhatóságnak és alsófokú hivatalnak megküldött. A leirat egészen röviden, csak általánosságban rendelkezett a bizottság feladatairól, hangsúlyozva, hogy tevékenysége az ország általános egészségügyi viszonyaira való felügyeletre irányuljon. A leirat szövegét 1. Franciscus Xaverio Linzbauer: Codex sanitario medicinalis Hungáriáé. I—III. Budae 1852-1861. II. 91-95. („Posonii commissio sanitatis delegatur”) 27 A bizottság elnöki pozíciójának betöltésével kapcsolatban még 1738 őszén több királyi utasítás érkezett a Helytartótanácshoz. 1738. november 3-án kelt leirat gróf Pálffy János (1664- 1751) országbírót nevezte ki elnöknek (Uo. II. 106.), de alig több mint egy héttel később kiadott újabb leirat már ezt úgy módosította, hogy az esztergomi prímás-érsek töltse be továbbra is az elnöki pozíciót, akit távollétében a mindenkori országbíró helyettesítsen. (Uo. II. 110.) 28 A többi állandó bizottsághoz hasonlóan az Egészségügyi Bizottság is a fennmaradt jegyzőkönyvek tanúsága szerint működésének első, 1754-ig tartó időszakában heti rendszerességgel ülésezett. 1754-tól, amikor a Helytartótanács ügyintézésében az állandó bizottságok szerepe a megelőző időszakhoz képest jóval hangsúlyosabb lett, az Egészségügyi Bizottság tagjai heti két alkalommal gyűltek össze. Működésének utolsó időszakában 1769-tól, amikor a Helytartótanács ügykezelésében áttértek az előadói rendszerre, a bizottság szerepe valójában formálissá vált. Ember Győző: A Magyar Királyi Helytartótanács ügyintézésének története, 1724^1848. Bp. 1940. 21,. 27. 29 Mária Terézia 1776. január 10-én kiadott leiratában rendelte el az Egészségügyi Bizottság felszámolását azzal, hogy a jövőben minden egészség- és betegségüggyel kapcsolatba hozható kérdést a teljes tanácsülésen tárgyaljanak meg. A rendelet ugyanakkor arra is kitért, hogy különleges, vagy urgens (pl. járványok esetében) esetek megtárgyalása előtt a kamara által
