Századok – 2016

2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon

832 KRÁSZ LILLA megkötések jelennek meg. Ennek értelmében 1770 után mindazon orvosdokto­rok, akik oklevelüket a bécsi orvosi fakultáson szerezték, Bécsben is és a Mo­narchia bármely területén physicus-orvosi álláshelyet nyerhettek. Viszont azok, akik valamely örökös tartománybeli egyetemen (Prága, Freiburg am Breisgau, Innsbruck) abszolválták orvosi stúdiumaikat, csakis abban a tarto­mányban, ahol az oklevelüket megszerezték, vagy az orvoskarral nem rendel­kező' legközelebbi tartományban voltak alkalmazhatóak. A külföldi diplomával rendelkező orvosdoktorok ugyanakkor a bécsi, vagy működési területükhöz legközelebb eső tartományi orvosi fakultáson voltak kötelesek approbálni ma­gukat, amennyiben a fenti kitételek szem előtt tartásával fizikátusi álláshely­re pályáztak.21 Mindezeken túl minden diplomahitelesítéssel kapcsolatban fel­merülő kétes, vitás esetben a tartományi egyetemeknek a bécsi orvosi fakul­táshoz kellett fordulniuk, s Bécs szakmai véleményét voltak kötelesek elfogadni. II. József idején a szakmai előfeltételek rendszere tovább bővült: a fizikátusi hivatal betöltéséhez szülészeti magisztrátus megszerzése került elő­írásra, igazolni kellett törvényszéki orvostani és állatgyógyászati egyetemi kur­zusok látogatását, valamint minimálisan néhány évnyi sikeres kórházi gyakor­latot.22 A physicus-orvosok feladatkörét illetően lényegében mindkét jogforrás­ban orvosrendészeti, minőségbiztosítási, oktatási és inspekciós, az írásbeli in­formáció- és tudásközvetítés menetét és formáját előíró kötelezettségek kerül­tek megfogalmazásra. Majd 1785-tól paragrafusokba vagy pontokba szedett formában összeállított és évről évre kiadott hivatali utasítások (Amtsunterricht) rögzítették a physicus-orvosok folyamatosan bővülő adminisztratív, oktatási és inspekciós természetű kötelezettségeit.23 Az 1770. évi Egészségügyi Főszabályzat kiadása az örökös tartományok­ban az egészségügyi szervezetrendszer adminisztratív struktúrája tekinteté­ben is új helyzetet teremtett. Az Udvari Egészségügyi Deputáció, miután elvé­gezte a neki szánt birodalmi szintű kodifikáció megalkotására irányuló felada­tot, szerepe lényegében formálissá vált. Mária Terézia a testületet végül 1776. 21 A physicus-orvosok és általában minden praxist kezdeni vagy folytatni kívánó gyakorló orvos végzettségével kapcsolatos előfeltételeket a Medizinalordnung-ban foglaltak szerint mór az összes örökös tartományra kiterjedő' érvényességgel az 1755. március 27-én kiadott uralkodói ren­delet szabályozta. L. Kropatschek, J.: Sammlung i. m. III. 175. Ezt a koncepciót érvényesítette, az approbációs jogosítványt minden, a Monarchia területén működő egyetemre kiterjesztve az 1770. évi Egészségügyi Főszabályzat. L. Uo. VI. 6. 22 Ezeket a kitételeket II. József 1781. január 5-én, 1788. március 28-án és ugyancsak 1788. szeptember 19-én kiadott dekrétumai tartalmazzák. Az örökös tartományokban a physicus-orvosi állások betöltésére, a hivatallal együtt járó kötelezettségek és feladatkör bővülésére vonatkozóan átfogó képet nyújt az Egyesített Udvari Kancellária titkára, Johann Nép. Fr. von Hempel-Kürsin­­ger (1774-1835) által a 19. század első felében enciklopédikus igényességgel, pontos forráshivat­kozásokkal összeállított kézikönyv, amelyben a „fizikátusság” (Physikats-Wesen) és a „kerületi fi­zikus-orvosok” (Kreisärzte/Kreis-Physiker) címszavakban a 18. század elejétől az 1810-es évek végéig minden vonatkozó rendeletet, instrukciót tematikus rendszerben, s azon belül időrendben tárgyal. Johann Nepomuk Franz von Hempel-Kürsinger: Gesetzkunde im Sanitäts- und Medici­­nal-Gebiethe in alphabetisch-chronologisch und materienweiser Zusammenstellung für Sanitäts­und Polizeybeamte im Allgemeinen, und insbesondere für Aerzte, Wundärzte, Geburtshelfer, Heb­ammen und Apotheker. I-IV. Wien 1830-1832. II. 287. 23 Uo. II. 38-40.

Next

/
Thumbnails
Contents