Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
826 KRASZ LILLA különböző írásmódok10 változó használataival foglalkozó, elsősorban tudománytörténeti, kultúratudományi, információtörténeti megközelítések arra inspirálják az autoritativ orvosi tudás, kommunikáció, egészségügy-igazgatás és adminisztráció közötti összefüggéseket, kölcsönösségi mozzanatokat, társadalmi és kulturális gyakorlatokat a 18. századi Magyarország viszonylatában feltárni igyekvő kutatót, hogy a rendelkezésére álló forrásanyagának értelmezésében ezen szempontokat is érvényesítse. Jelen tanulmányunkban különböző műfajú és különböző nyilvánosságú forrásszövegek (uralkodói és helytartótanácsi rendeletek, utasítások, hivatali levelezések, orvosi jelentések, egyetemi curriculumok, egykorú orvoséletrajzok, illetve önéletrajzok, korabeli orvosi tankönyvek) egymásra vetítésével, kvázi dialógusba hozásával, időben a 18. század második felére, térben a Habsburg Monarchia részét képező Magyar Királyságra fókuszálva, az illetékes hivatalok munkájában részt vevő physicus-orvosok perspektívájából mutatjuk be az egészségügy instrumentalizációjának, legiszlatív és intézményi keretfeltételei kialakításának folyamatát, az egészségügyi szervezetrendszer személyi meghatározóit és adminisztratív gyakorlatait. A hivatalnok-orvosok munkavégzésének megismerésére irányuló módszertani koncepciónk röviden a: kik voltak ők, mit és hogyan tudtak, alkalmaztak, terjesztettek egészségről, betegségről kérdésfeltevésekben összegezhető. Az alábbiakban előbb egy tágabb perspektívában azt vizsgáljuk meg, milyen mértékben sikerült a Magyar Királyságot az egészségügy-igazgatás van Swieten reformkoncepciója nyomán kialakított birodalmi szervezetrendszerébe integrálni. Majd azt a kérdést mutatjuk be, hogy a physicus-orvosok munkavégzésük során mennyiben voltak képesek saját szükségleteik, értékeik és érdekeik önálló megjelenítésére, hatékony képviseletére, vagyis mekkora volt a mozgásterük szűkebb működési területük és a Helytartótanács, tágabban a bécsi központi kormányzati hivatalok, illetve az uralkodó viszonylatában. VéKöln-Weimar-Wien 2004.; Historia literaria. Neuordnungen des Wissens im 17. und 18. Jahrhundert. Hrsg. Frank Grunert - Friedrich Vollhardt. Berlin 2007.; Information in der Frühen Neuzeit i. m.; Erschließen und Speichern von Wissen in der Frühen Neuzeit. Formen und Funktionen. Hrsg. Frank Grunert - Anette Syndikus. Berlin 2009. 10 A 18. században az összegyűjtött adatok és információk vizuális (táblázatok, formulárék, listák, kérdőívek) vagy narratív formában történő prezentációjának, a különböző igazgatási szinteken működő hivatalok számára olvashatóvá és értelmezhetővé tételére különböző, részben már a korábbi évszázadokban is használt írásmódok, szinoptikus adatrögzítési technikák váltak egyre tökéletesebbé. A physicus-orvosok egészségügyi jelentéseinek elkészítéséhez alkalmazott írásmódok rekonstruáláshoz újszerű szempontokat kínálnak az utóbbi időben megjelent, elsősorban az információ szelekciójára, szűrésére épülő regisztrációs technikák és írásmódok történeti feldolgozásai. L. Martin Gierl: Kompilation und die Produktion von Wissen im 18. Jahrhundert. In: Die Praktiken der Gelehrsamkeit i. m. 63-94.; Arndt Brendecke: Tabellen und Formulare als Regulative der Wissenserfassung und Wissensrepräsentation. In: Autorität der Form - Autorisierung - Institutionelle Autorität. Hrsg. Wulf Oesterreicher - Gerhard Regn - Winfried Schulze. Münster 2003. 37-53.; UŐ: Tabellenwerke in der Praxis der frühneuzeitlichen Geschichtsvermittlung. In: Wissenssicherung, Wissensordnung i. m. 157-189.; Philipp von Hilgers— Sandrina Khaled: Formation in Zeilen und Spalten: Die Tabelle. In: Grenzfälle. Transformationen von Bild, Schrift und Zahl. Hrsg. Pablo Schneider - Moriz Wedell. Weimar 2004. 167-189.; Peter Becker: Beschreiben, klassifizieren, verarbeiten. Zur Bevölkerungsbeschreibung aus kulturwissenschaftlicher Sicht. In: Information in der Frühen Neuzeit i. m. 393-419.
