Századok – 2016
2016 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Krász Lilla: Orvosok a hivatal szolgálatában a 18. századi Magyarországon
ORVOSOK A HIVATAL SZOLGÁLATÁBAN 825 1980-as évekre regisztrálható megjelenése óta a ’medikalizáció’, a ’professzionalizáció’, az ’egészségügyi piac’ fogalmakra épülő' szemléleti keretben igyekszik megragadni.7 Az utóbbi mintegy másfél évtizedben nagy számban megjelent, a különböző'kora újkori-újkori tudáskultúrák működésével,8 a tudás „termelésével”, gyűjtésével, rendszerezésével, disztribúciójával, archiválásával,9 a sét az orvostársadalom szöveteire. Foucault orvostörténeti irányultságú munkássága máig vitatott, s valójában soha nem integrálódott be teljesen az orvostörténet-írásba. Michel Foucault: A klinikai orvoslás születése. Bp. 2000 [1963]. Az orvostudomány és orvoslás történetének eszme-, társadalom- és kultúrtörténeti alapjait az 1980-as években elsődlegesen a brit társadalomtörténész Roy Porter és a német szociológus Barbara Duden vetették meg, akik jellemzó' módon revizionista megközelítést alkalmaztak, érdeklődésük középpontjába az orvosló személyek képzettségének, társadalmi hátterének, napi tevékenységének, az egészségügyi szolgáltatások természetének, jövedelmezőségének megismerését állítva. Roy Porter: A Social History of Madness: Stories of the Insane. London 1987.; Barbara Duden: Geschichte unter der Haut: ein Eisenacher Arzt und seine Patientinnen um 1730. Stuttgart 1987. 7 A medikalizáció és professzionalizáció fogalmak értelmezésének és használatainak divergenciáját jól mutatják a francia, az angol és német orvostörténet-, és társadalomtörténet-írás alapvető vonatkozó munkái: Pierre Goubert: La médicalisation de la société frangaise á la fin de l’Ancien Régime. Francia (1980: 8. szám) 245-256.; Roy Porter: Health for Sale. Quackery in England 1660-1850. Manchester 1989.; Ute Frevert: Krankheit als politisches Problem, 1770-1880. Soziale Unterschichten in Preußen zwischen medizinischer Polizei und staatlicher Sozialversicherung. Göttingen 1984.; Claudia Huerkamp: Der Aufstieg der Arzte im 19. Jahrhundert. Vom gelehrten Stand zum professionellen Experten: Das Beispiel Preußens. Göttingen 1985.; Francisco Loetz: Vom Kranken zum Patienten. „Medikalisierung” und medizinische Vergesellschaftung am Beispiel Badens 1750—1850. Stuttgart 1993. Az egészségügyi piac (’medical marketplace’) fogalmat a modern állam kialakulását megelőző időszakra jellemző sokszereplős ellátórendszer leírására először használta: Harold J. Cook: The Decline of the Old Medical Regime in Stuart London. Ithaca, NY 1986. Újabban ennek plurális jellegét hangsúlyozza: David Gentilcore: Healers and Healing in Early Modern Italy. Manchester 1998. 8 A tudáskultúra/tudáskultúrák (’epistemic cultures’) fogalmat az osztrák tudományszociológus Karin Knorr-Cetina vezette be a tudománytörténet-írásba a tudás termelésének, autorizációjának, validációjának gyakorlatai, bizonyos új tudás-elemek integrációjának, régiek tudatos kirekesztésének vagy elsüllyedésének és általában a tudás hagyomány, mítoszteremtés formájában történő megőrzésének történeti leírására: Karin Knorr-Cetina: Wissenskulturen. Ein Vergleich naturwissenschaftlichen Wissensformen. Frankfurt am Main 2002 [első angol nyelvű megjelenés: 1999], 9 A tudás intézményes gyűjtésének, rendszerezésének, különböző társadalmi rétegek irányába történő terjesztésének, megőrzésének, az összegyűjtött adatok információvá és új tudáselemekké formálásának kora újkori gyakorlatai és kultúrái fontos kutatási területeit képezik az új tudománytörténet-írásnak, az információtörténetnek, az igazgatás- és kormányzattörténet kultúratudományos perspektívájú megközelítéseinek. Ebben a vonatkozásban témánk szempontjából leginkább meghatározó újabb munkák: Wissenschaft als kulturelle Praxis, 1750-1900. Hrsg. Hans Erich Bödeker - Hanns Peter Reill - Jürgen Schlumbohm. Göttingen 1999.; Peter Becker: Little tools of knowledge. Historical essays on academic and bureaucratic practices, eds. Peter Becker - William Clark. Ann Arbor—London 2001. 1—34.; Die Praktiken der Gelehrsamkeit in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Martin Mulsow - Helmut Zedelmaier. Tübingen 2001.; Wissen ist Macht. Herrschaft und Kommunikation in Brandenburg-Preußen 1600—1850. Hrsg. Ralf Pröve - Norbert Winnige. Berlin 2001.; Archivprozesse. Die Kommunikation der Aufbewahrung. Hrsg. Hedwig Pompe - Leander Scholz. Köln 2002.; Sammeln, Ordnen, Veranschaulichen. Zur Wissenskompilatorik in der Frühen Neuzeit. Hrsg. Markus Friedrich - Frank Büttner - Helmut Zedelmaier. Münster 2003.; Sammeln als Wissen. Hrsg. Anke te Heesen - Emma C. Spary. Göttingen 2003.; Wissenssicherung, Wissensordnung und Wissensverarbeitung. Das europäische Modell der Enzyklopädien. Hrsg. Theo Stammen - Wolfgang E.J. Weber. Berlin 2004.; Macht des Wissens. Die Entstehung der modernen Wissensgesellschaft. Hrsg. Richard van Dülmen - Sina Rauschenbach.
