Századok – 2016
2016 / 3. szám - KRÓNIKA - Tomka Béla - Vámos Péter: Fordulatok és félfordulatok. Beszámoló a 22. Történész Világkongresszusról
KRÓNIKA 813 (Abdullah Al Masum, Chittagong), a Kína és Európa között a 16-19. században zajló selyemkereskedelemről (Salvatore Ciriacono, Padova), a spanyol kereskedőházak kantoni jelenlétéről a 18-19. század fordulóján (Ander Permanyer Ugartemendia, Barcelona), valamint az Orosz-Amerikai Társaság kereskedelmi tevékenységéről, amelynek az alaszkai és kínai kereskedelmi kapcsolatok kialakítása mellett a teafogyasztás oroszországi elterjesztésében is szerepe volt (Alekszander Petrov, Moszkva). A legújabb kutatások arra mutatnak rá, hogy a kereskedelmi forgalmat nemcsak az idegen hatalmak expanziós törekvései, hanem az idegen áruk iránti kínai igény növekedése is segítette. A modern gyáripar megjelenésével Kínának képzett munkaerőre is szüksége volt. A külföldi műszaki értelmiség szellemi tőkéjével és nemzetközi kapcsolatrendszerével hozzájárult Kína modernizációjához, ahogy azt a brit alapítású Engineering Society of China példája is mutatja (Wu Lin-chun, Tajvan). Az előadások egy része rávilágított a forrásokhoz való hozzáférés problémáira. A külföldi kutatók a kínai nyelv ismerete és a kínai források tanulmányozása nélkül alapvető értelmezési hibákat is elkövethetnek. Erre volt példa Michael Speidel és Anne Kolb (Zürich) előadása, akik miközben a Római Birodalom és Kína kapcsolatait vizsgálva hangsúlyozták a kínai kútfők vizsgálatának fontosságát, a kínai forrásokban szereplő Ta Csin (Da Qin) kifejezést Nagy Kínaként és nem a szakirodalomban általánosan elfogadott Római Birodalomként értelmezték. A Historicizing Emotions elnevezésű szekció alapgondolata az volt, hogy az érzelmek vizsgálata meg kell jelenjen a történeti kutatásban is, mivel ezzel bővül a szakma eszköztára. A szekció fő szervezője Ute Frevert volt, aki Berlinben az érzelmek történetével foglalkozó kutatóközpontot vezet. Az előadások olyan kérdésekkel foglalkoztak, mint a stressz a tradicionális társadalomban (Anna Geurts, Sheffield), a reklámok szerepe a fogyasztók befolyásolásában a századelő Németországában (Anne Schmidt, Berlin), a gyász rítusai a középkori Szicíliában (Fabrizio Titone, Bilbao) és az érzelmek megjelenése a forrásokban, különösen a naplókban, illetve levelekben (Radmila Svaricková Slabáková, Olomouc). Bár az érzelmek iránti növekvő figyelem nyomán némelyek már az emotional turn bekövetkeztéről beszélnek a társadalomtudományokban, a szekció előadásainak fenti témái is mutatják, hogy nincs szó teljesen új paradigmáról. Az érzelmekkel eddig is foglalkoztak a történetírók, még ha jobbára indirekt módon is. Az egyik legnyilvánvalóbb példa erre a családtörténet, melynek régóta kitüntetett témája a családon belüli érzelmi kapcsolatok alakulása (pl. Philippe Aries, Lawrence Stone). Több kutató még az anyák gyermekekhez való viszonyának, az anyai szeretetnek a történeti változásairól is téziseket fogalmazott meg (pl. Edward Shorter). De az atomtámadástól való félelem a hidegháború idején, vagy a fogyasztók vágyai szintén sokrétűen megjelentek szakmunkákban. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az érzelmek mindmáig összességében alárendelt módon szerepelnek a történeti interpretációkban. Ezért az irántuk való fokozottabb figyelem indokolt lehet, s kétségkívül előremutató annak demonstrálása, hogy az érzelmek jellege és jelentősége is változik az idők során.
