Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Szilágyi Adrienn: Egy 19. század eleji birtokelidegenítés esete. A Stockhammer család Békés megyei jószágainak kiárusítás
788 SZILAGYI ADRIENN dig mint báró Blanckenstein árváinak gyámja, illetve gróf Blanckenstein Keresztély törvényes meghatalmazottja. Bár Szombathelyi Antal 1834-ben szintén vásárolt a Stockhammer-féle nyolcadból, a családi jegyzőkönyv tanúsága szerint többet nem fordult meg a családgyűlésen, sőt 1845 előtt túl is adott a megvásárolt birtokrészen. Az 1830-as évek elejétől Szombathelyinéi sokkal jelentősebbé vált a megyei szolgálat, így országgyűlési követ (1833), a békési járás bírája (1836), megyei főügyész (1842), megyei főjegyző (1843), majd első alispán (1846-1849) lett.62 Omaszta Zsigmond az 1820-ban megszerzett ügyvédi vizsgája után némileg hamarabb helyezkedett el a megyénél mint ügyész (1821), majd uradalmi szolgálatát 1826-ban kezdte mint szarvasi uradalmi ügyvéd, sőt ugyanebben az évben először tűnt fel a családgyűlésen is mint fiskális. Omaszta feltételezhetően a báró Schröffl család részéről jelent meg, ugyanis 1830-1831-ben idősebb gróf Eszterházy Mihály ügyvédje, az 1830. évi családgyűlésen gróf Mittrovszky Vilmosné képviselője volt. A „kettős” képviselet érthető, hiszen gróf Eszterházy neje báró Schröffl Mannsberg Antónia volt, aki révén a szarvasi uradalom egyik részét, nevezetesen Kondorost bírta. Mittrovszky Vilmos pedig báró Schröffl Jozefát vette nőül, aki után Szarvas egy részéhez jutott. így az 1834. évi családgyűlésen gróf Eszterházy Mihályt képviselte, illetve a szarvasi uradalom mellett a csabai uradalom ügyeit is vitte ekkor. A családgyűlés közös flskálisi szerepéből adódóan a gyűlésen más családtagok képviseletét — mint például gróf Trauttmansdorff József vagy gróf Stockhammer Ferdinánd — is ellátta. Omaszta Zsigmond a fentebb említett birtokszerzőkhöz hasonlóan a csabai Stockhammer-féle nyolcadból vásárolt, így birtokosként a családgyűlés állandó tagjává vált. Omaszta 1818-1846 között rendszeresen részt vett a családgyűléseken.63 Ok hárman tehát egyértelműen kapcsolatban álltak a Harruckern-örökösökkel, amely ismeretség a birtokvásárlásnál vélhetően nem elhanyagolható tényező lehetett. Ezzel szemben más birtokosok kettős szolgálata, illetve aktív részvétele közel sem ennyire egyértelmű. Egyetlen közös pontjuk, hogy a vásárolt birtokrész miatt megjelentek a közös családgyűléseken. Bodroghy Papp József Vas vármegyéből érkezett, és 1836-ban igazolt a megye előtt. Az előző pályafutásokkal ellentétben nem jeleskedett sem uradalmi, sem megyei szolgálattal. Igazolása is feltehetően csak a csabai járás esküdti (1837-1840) kinevezésének szólt. A családgyűlésen mindössze háromszor fordult meg: 1838-ban gróf Stockhammer Karolina képviselőjeként, majd 1840-ben és 1841-ben birtokosként. Bodroghy 1834-ben gróf Stockhammer Ferdinándtól Csaba egynyolcad részét a hozzátartozó szentmiklósi majorsági földekkel együtt vásárolta meg. A meghatározott összeget gróf Festetich Albertnek — tehát az egyik Stockhammer-hitelezőnek — kellett letennie. Bodroghy Papp József 1842-ben a győri káptalan előtt létrejött adásvételi szerződés szerint Győr városában lakó nemes Nagy Sándornak 62 Karácsonyi J.: Békésvármegye i. m. III. 199-200.; Nagy Magyarország családai i. m. X. 795-797.; Héjjá Julianna Erika: Békés vármegye archontológiája (1699) 1715-1950. Főispánok és alispánok. (Közlemények Békés megye és környéke történetéből 8.) Gyula 2002. 188-191. 63 Karácsonyi J.: Békésvármegye i. m. III. 191-192.; Héjjá J. E.: Békés vármegye archontológiája i. m. (2002.) 161-163.
