Századok – 2016

2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja

768 VADERNA GÁBOR magasra jutás, a karrier ilyeténképpen válik gúny tárgyává („Kapaszkodások­ban leiéi bátorságot”), s rabság és szabadság ily módon végképp összekevered­nek: Ott fenn a magos fa’ levelei megett, Rettegél, pirultál Barátom! eleget Környüskörül fogván, ez vagy amaz ágot Kapaszkodásokban leiéi bátorságot. Ehhez képest kezdi el dicsérni Rhédey elért eredményeit, látszólag mél­tatja őt, ám az eddigiek fényében visszás e siker. Rhédey, feleségének halála után, a munkás életben talált vigaszt: Szived hát irigység ’s nyügfény közepette Bihar’ javára most magát függeszgette, És nem ügyelt csupán Bécs’ dörgő szavára, Hintél magot megyéd’ szebb virágzására, Rend, jó utak, hála, legottan termének. De sok Magamosok122 téged gyűlölőnek Unalom üldözés kisért a disz’ fáján ’S követe tetőknek ingó lajtorjáján. Ekkor érkezik — mint Szoboszlai Papnál, itt is — jutalomként Amor (a „vén gyermek”, tehát egyszerre fiatal és öreg — ismét Szoboszlai Pap versére utalás), illetve hű társa, Hymen, s az istenek (Bacchus-Liber és Venus is meg­jelenik) és emberek egymást kergetve végigjárják a Hegyalja vidékét - monda­nom sem kell: Szoboszlai Paptól az ötlet. Végül Bacchus mond egy beszédet, majd minden isten a hintóra pattan, s Tokaj hegyén felejtik Rhédeyt: Liber imígy végzé, ’s nem vesztvén több szót, Eltűnt a hintóval Himennel Ámorral Kis Isten úgy bánsz te egy adminisztrátorral?! A mitológiai jelenetet tehát Dessewffy is visszarántja a földre, ám itt nem emeltetett fel hősünk az istenek sorába, hanem éppenséggel itt hagyták őt kö­zöttünk az istenek. A versbéli Rhédeynek tehát magának kell megoldania problémáit (,,Sürü habzatok közt pezsgett meleg vére”), amikor megpillantja a lányt. Innentől kezdve az (anti-)epithalamiumoknak az a sajátossága kerül előtérbe, amely — utalván a közelgő nászra — erotikus képeket vegyít a ko­moly megszólalásba. Ilyen itt például a lány kellemeinek leírása közben a „Tej­felbe áztatott rózsa” említése, ami a mezítelen női mellre való utalás. Erre rá­adásul később is visszatér, mintha Rhédey Patay Zsuzsi melleinek szépsége miatt nősült volna meg: 122 Dessewffy jegyzete ehhez: „Könnyen érthető' szó, Egoistákat teszen, kell koholni, mert egy üdó'tül közöttünk is nagyon kezdenek szaporodni.”

Next

/
Thumbnails
Contents