Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 769 Nyil-sebesen megtérsz, nem igen sokára Mátkádnak ölébe te Czekeházára, Visszatérsz az érzett hitet kipezsegni, Zsuzsi’ keble mellett ki tudná megszegni? S természetesen megtalálható az ilyenfajta költeményekben elengedhetetlen vicceló'dés a nászéjszakával: Foly a’ bor a vigság, muzsika, himnusok, Fut a’ táncz, zeng a vers, szöknek a ritmusok, Másnap frisebb Zsúsi, köszöntik új dallal Mellyre vetekedik a lángszin hajnallal. E disszonáns megszólalást, mely egyfelől dicsérte Rhédeyt, másfelől gúnyt űzött belőle, Dessewffy egy komoly tanácsot megfogalmazó zárlattal ellensúlyozza. Voltaképpen arra figyelmezteti Rhédeyt, amit már a Kazinczynak elküldött episztolájában is szóvá tett, csak mindezt a szerelem kontextusába helyezi át: Lajos! kinek dallom e szives énekem’ Te most boldog Lajos, ugyan mond meg nekem, A nagyravágyás e fogható ezekhez A szivet eltöltő érzékenységekhez? Tehát a vers — miközben komolyan venni valóban nem érdemes — megfogalmaz egy komoly tanácsot is: a szerelem mellett eltörpül a nagyravágyás. A fenti költemények egymás mellé helyezése azzal a tanulsággal járt, hogy bár Rhédey második esküvőjénél kerülte a nyilvánosságot (hiszen nem Bihar központjában tartotta meg, ahol nem tudta volna elkerülni az ünneplést), az mégis a rendi nyilvánosság keretei között értelmeztetett. Szoboszlai Pap István, az alkalomra felkért poéta kihúzott ugyan két versszakot (talán Rhédey kérésére?), melyek az esküvőt a vőlegény politikai pályája felől értelmezték, így is maradt benne annyi gyúanyag, ami lángra lobbanthatta Dessewffy Józsefet, aki e magánéleti esemény mögött is politikai tanulságokat látott. (Megjegyzem, nem valószínű, hogy ő akár egy pillanatra is elválasztotta volna e dimenziókat egymástól.)123 (Esküvők) Mit lehetne mondani a rendi költészet esküvői szokásrendjéről? Minél magasabb volt az esküvő reprezentációs szintje, annál inkább közel kerülhetett megszólalásmódja a bárdköltészeti beszédmódhoz. Erre lehetőséget teremtett az is, hogy az epithalamiumok beszélője hagyományosan egy közösséget képvisel, amely ebben az esetben akár egy politikai közösség is lehet. Rhédey 123 Ehhez lásd Vaderna G.: Élet és irodalom i. m. 51—58.
