Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 767 is részese lehetett az eseménynek, ahol mint költő lépett fel, hogy afféle vidám poétaként mondott rossz tréfákat az egybegyűlteknek, holott éppen a varietas-elv miatt kerülhetett be a kompozícióba a költemény: a meg nem érdemelt felemelkedés példázata, s figyelmeztetés, hogy a házasság ily módon tönkre is juthat. (A sors valóban kifürkészhetetlen: mire a vers eljutott Kazinczyhoz, ez már meg is történt.) Ráadásul ha Dessewffy versei egyszer napvilágot láttak volna, egy olyan kötetben jelent volna meg e költemény, mely maga is hangsúlyosan őrzi rendi jellegét: előfizetési tervezete a diétái követtársakat szólítja meg, hogy vármegyéikben terjesszék a könyvet, s az előfizetési íveket a kor neves politikusai közül válogatta ki.120 Ilyenformán pedig a vers éppen azoknak szólt volna, akik — szemben velem — egyből megértették volna annak célzásait.121 Ráadásul Dessewffy ismerhette Szoboszlai Pap István költeményét, sőt talán éppen ez a vers volt az, ami kezére jutván arra indította, hogy maga is tollat ragadjon, s megírja az ellenverset. A Szoboszlai Pap-versre utalhatnak a térbeli játékok: a földrajzi térben megjelenő istenek kavalkádja. A felütés az Aha nemzetségre utal, mint Szoboszlai Papnál is láttuk: Rhédey király vér, Aba nemzetsége, Pogány fejedelem’ keresztény vérsége, Szép óriás, illő a magyar gárdához, Szokál hol a’ Nagyok’ ’s Szépek’ oldalához, Vi’sgálva életed’ nyugtalan csörgését, Dicsérem zöld parasztnak futó sietését).j A kicsinyek és nagyok ellentétének összevillantásában Dessewffy a termet és a társadalmi rang közötti látszólag egyenes összefüggést pellengérezi ki. A nagyok és szépek oldalához szokott Rhédey személye a paraszt sietésével lesz opponálva, s a származás ezen ellentétezés kontextusába kerülvén értelmeztetik át: nagyok közé születni elkényeztetettséget is jelent. Ráadásul a folytatásban ez a nagyság, mely a vitézi bátorságot implikálja, a gyávaság röhejes jelenetébe torkollik: a vadászok elól fára mászik egy medve. Itt nyilván Rhédey politikai pályájára történik utalás: Rhédey hősködött (mint arról egy jegyzet tájékoztat, Rhédey egy zempléni gyűlésen bécsi elöljárók fejét szerette volna tarsolyában látni — erre az esetre utaltunk is a pályakép felvázolásánál), ám most űzött állatként egyre magasabbra tör. A 120 A következő személyeket jelölte meg: gróf Andrássy György, (Felsőbüki) Nagy Pál, báró Mednyánszky Alajos, báró Perényi Zsigmond, gróf Széchenyi István, gróf Teleki (IV.) József, Uzovics János és báró Wesselényi Miklós. 121 A kötet megtalálható: [Gróf Dessewffy József:] Pro typo. Imus Liber. MTA KIK Kt Ms 10.229/b. A kötet előfizetési felhívásának tervezete: [Jelentés gróf Dessewffy József verseinek megjelentetéséről, 1828]. MTA KIK Kt Ms 10.229/d. A kötet kompozícióját és Dessewffy költészetét korábbi könyvemben értékeltem: Vaderna Gábor: Élet és irodalom. Az irodalom társadalmi használata gróf Dessewffy József életművében. Bp. 2013. 191-207. Az erre a versre vonatkozó értékelés: uo. 203. A Rhédey Lajoshoz írott vers Kazinczynak elküldött másolata (Dessewffy autográf javításaival) megtalálható: MTAK Kt RUI 2r 28. sz. alatt. A továbbiakban a Pro Typo változatából idézek.
