Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
766 VAD ERNA GÁBOR idéztünk, s talán nem véletlen, hogy éppen ekkoriban írta meg költeményét Rhédeyről is, mely a másiknak mintegy párdarabjává lett. (A harmadik költemény Friedrich Schiller Die Ideale című versének fordítása.) Kazinczy valóban jó sokára jutott a költeményhez, amelynek híre megeló'zte magát a szöveget, május 1-jén írja: Verseidet kibeszéllhetetlen gyönyörrel olvastam. Melly szép az énhozzám írt lelkes Epistola! ’s melly szépen festi magas lelkedet és a’ mi korunk’ fertelmességét! Hadd maradjon-meg írásban némelly jóknál. Jöhet olly idó' a’ melly annak kinyomtatását ellenzeni nem fogja. — Mélt. Gróf Kis Rhédei Rhédey Lajos Bihar Várm. Administrátor, Leopold Rendbeli Keresztes és Cs. K. Kamarás Úrnak díszes menyegzőjére írt verseden sok helytt kaczagtam. Némelly kifejezéseit előttem annakelőtte már mondotta az, a’ ki Tőled jószágot akara vásáriam, ’s meg nem foghattam, hogy Te - TE - miként bánthatod azt, a’ ki feleséget vett; mintha azt venni - ha bolondúl és illetlenül is! - mindenkinek szabad nem volna. De botránkozásom elmúlt, midőn a’ Versezetet végre meglátám. Szerencsés vagy, hogy nem ismered sem a’ kereset kívánságait sem a’ félelmet: ha ismernéd, ’s vagy keresnél valamit, vagy retteghetnél, a’ megtisztelt Méltóság bizonyosan megtenné. Mert valója van Voltairnek, midőn nem tudom hol azt mondja, hogy a’ nagyokon tett csapodárkodó vágás mindig veszedelmes: ők megértik miért nyújtatott nekik itt a’ tömjén, ’s azt számba nem veszik, a’ vágást pedig kegyetlenül megbosszúlják.118 Több dolog is figyelemre méltó: a) a két vers együtt mozgott, legalábbis a Kazinczy-Dessewffy-levelezésben; b) a vers már terjedt kéziratban, mielőtt Kazinczyhoz jutott volna, tehát Dessewffy a saját társas környezetében terjesztette azt; c) Kazinczy szerint nagy politikai bátorságra vall, hogy Dessewffy meg merte írni véleményét: a verset egyértelműen szatíraként érti, s a szerzőt Voltaire egy mondásával vigasztalja. Dessewffy verse valóban szatirikus: ez a költemény egy igazi anti-epithalamium. Hogy mennyire jól működteti egy epithalamium kellékeit, s mily nehéz megkülönböztetni egymástól a szatirikus és komoly változatokat, mutatja, hogy korábban magam is komoly epithalamiumnak véltem, s csak Szilágyi Márton tanulmánya figyelmeztetett arra, hogy Rhédey életrajzának kontextusában a vers utalásai többet jelentenek, mint egy esküvői tréfa.119 Azért is gondoltam, hogy olyan komoly költeményről van szó, mely ironikus felhangokkal szórakoztatja a násznépet, mert Dessewffynek kiadásra szánt, de kéziratban maradt kötetében találtam rá szövegére, melynek narratív csúcspontja éppen a házasság elérése. Úgy gondoltam, hogy ez a költemény — egy másik epithalamium mellett — a jó házasságra vezető utat példázza, s hogy Dessewffy maga 118 Kazinczy Ferenc Gróf Dessewffy Józsefnek, Széphalom, 1814. május 1. In: KazLev XI. 2652. lev. 361-362. 119 Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 74.
