Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 753 lyája itt vett fordulatot: az uralkodó kegyének mielőbbi visszanyerése végett 1800-ban ötven újoncot ajánlott fel a saját költségére, 1802-ben nagyobb összeget (tízezer aranyat!) adományozott a Ludoviceum alapítására, az 1805-ös és 1807-es diétákon Szatmár vármegye követeként pedig már az udvar rendíthetetlen hívei közé számított. 1808-ra tevékenysége megérleli gyümölcsét: császári és királyi kamarás lett, megkapta a Lipót-rend kiskeresztjét, kinevezték Bihar vármegye főispáni adminisztrátorává, és a grófi címet is elnyerte. Rhédeyt 1816-ban a bihari ellenzék az udvarnál visszaélések miatt feljelentette, ám az ügy csak 1825-ben jutott odáig, hogy az uralkodó felmentse tisztéből, hogy rögtön a beregi adminisztrátorsággal bízzák meg, amelyből 1830-ban mentették fel - valószínűleg idős korára való tekintettel. Rhédey 1831-ben halt meg. Ha még e sorozat mellé tesszük a Szilágyi Márton által bemutatott feljelentést, amelyben Rhédey 1813-ban több emberre terhelő adatokat közölt az udvarral,83 akkor egy gátlástalan, törtető karrierista képe rajzolódik ki előttünk, aki fiatalkori elveit sutba dobva, mindenkin átgázolva, a gyehennába hajigáit ártatlan lelkek tüzében kísérelte meg sütögetni politikai pecsenyéjét. Csakhogy — amint arra Szilágyi Márton is figyelmeztet84 85 — a helyzet nem feltétlenül ilyen egyszerű: hiszen egyfelől a forrásaink bár egy irányba mutatnak, azokból nem derül ki, hogy Rhédey miként látta saját életútját (egyáltalán érzékelt-e saját gondolkodásában bármiféle törést), másrészt a magyar kultúra bőkezű mecénásaként Rhédey nem feltétlenül és mindig követte az udvar által képviselt politikai álláspontot. Pénzt áldozott a Nemzeti Múzeum gyarapítására, kőzet-, könyv- és kéziratgyűjteményét is oda adományozta, Nagyvárad városának ajándékozta kertjét, több ízben is támogatta a magyar színházi kultúrát. Utóbbihoz legjelentősebb hozzájárulása az volt, amikor 1799-ben ideiglenesen befogadta és patronálta Kelemen László társulatát.86 Nemcsak mecénási hajlama révén, de gyakorlati tevékenysége folytán is azon főurakkal rokonítható, akik maguk is igen sokat áldoztak a kultúra előmozdítására. Hiszen nem egyszerűen pénzelte az Első Magyar Játékszíni Társulatot, de valósággal igazgatójává nőtte ki magát, s 1799-ben József nádor tiszteletére maga írt egy háromfelvonásos darabot A’Nagy Lelkű Herczeg címmel. A darab szövege kéziratban maradt fenn,86 s az előadást követő zenés betét szövege — 83 Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 59-60. 84 Uo. 74-75. 85 Ezekről uo. 62-64. 86 A’ Nagy Lelkű Herczeg. Érzékeny Víg Játék Három Fel Vonásban, melyet Jó’sef Királyi Herczeg Palatinus Neve Napjára készített G. R L. [Gróf Rhédey Lajos], OSZK Kt Quart. Hung. 4119. Bár Szilágyi Márton rekonstruál egy későbbi, 1812-es előadást, ő a kézirat létezéséről nem tud (Szilágyi M.: Egy politikai „pálfordulás” i. m. 64.). Mivel az OSZK-beli szöveg grófként utal a szerzőre, a másolat mindenképpen 1808 utáni, s feltehetően az 1812-es előadáshoz készült. E szöveg abból a szempontból is roppant érdekes, hogy Rhédey életrajzát ismervén sejteni engedi azt, hogy miképpen vélekedett Rhédey saját karrierjének töréspontjairól. (Nagyjából egybeesik e szöveg megírása azzal, amikor Rhédey felajánlások révén próbálta meg visszaszerezni az uralkodói kegyet.) A darabban ugyanis a beszédes nevű, tiszta lelkű Ehrlich államtanácsost ártatlanul vádolják meg, bukását az intrika okozza (s az is, hogy mindig őszintén mondja el véleményét), s ezért rendkívül súlyos büntetést szenved el. Ám a tisztes erkölcsök és az igazság diadalmaskodnak, s az érzékeny lelkű, megvezetett herceg természetesen kegyelemben részesíti. A saját álláspont színda
