Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
752 VADERNA GÁBOR szatérnek az esemény reprezentációjában. Másfelől ezen elemeket a rendi közösség saját mondandója szolgálatába tudta állítani. A megszólalás „itt és most”-jának aktualizáló elemeit történelmi víziók formájában lehetett kiaknázni, a mitológiai apparátus történelmi helyzetekre kínált magyarázó sémákat, s a versek beszélőjének képviseleti szerepét a bárdköltészet felé lehetett terelni. (Gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna) A politikai reprezentáció alsóbb fokán áll egy frissen arisztokratává lett nemes második házassága. Második esküvőnk, mely 1813 decemberében történt, több szempontból is különös helyzetet jelent: a) a férj pályájának megítélése nem egyöntetű (ebben még nincs semmi figyelemre méltó), s rendkívül szélsőséges vélemények jelennek meg róla (ez viszont már érdekes lehet); b) a férjnek ez a második házassága, így ennek reprezentációja szükségszerűen kisebb kellett, hogy legyen (ehhez képest mégis számottevő); c) a jóval fiatalabb feleség társadalmi rangja valamivel férjéé alatt volt; d) témánkon túlmutat, hogy az esküvő után nem sokkal a pár el is vált egymástól. Kérdésünk ismét az lesz: a rendi reprezentáció miként jelenik meg az esküvő körüli szövegekben, s miként is működik egy ilyesféle esemény kapcsán a rendi kommunikáció. Rhédey Lajos (1761-1831) fordulatos politikai pályájáról remek összefoglalót ad Szilágyi Márton 2011-ben megjelent életrajza.78 Olvasóimat elegendő hát e tanulmányhoz utalnom, s én csak azokat a lényeges elemeket emelem ki, amelyek témánk szempontjából fontosak lehetnek. Rhédey egy olyan előkelő köznemesi családból származott, melynek volt egy grófi ranggal rendelkező erdélyi ága. A katonai akadémia elvégzése után a bécsi testőrségnél szolgált (itt fordította le a betegeskedő Mária Terézia imádságának szövegét magyarra 1781-ben),79 1792-ben aranysarkantyús vitéz lett. Minden bizonnyal Bécsben lett szabadkőműves. Barátai közül később többen (Kazinczy Ferenc, Szentmarjay Ferenc vagy Szulyovszky Menyhért) belekeveredtek a Martinovics-összeesküvésbe, s Rhédey neve is többször gyanúba került: megvádolták az úgynevezett „piskolti levél” szerzőségével,80 1794. július 4-én jelen volt Nagykárolyban gróf Károlyi József főispáni beiktatásán (amely az összeesküvés előkészítő eseményének számított),81 ekkor még nyilvánosan hangoztatta franciabarátságát, s utóbbi miatt Zemplén vármegyében vizsgálat is indult ellene.82 Bár a Martinovics-összeesküvésben végül nem volt érintett, I. Ferenc 1797. október 21-én úgynevezett fiscalis actio elrendeléséről határozott, s nevét rövid idő alatt törölték öt vármegye táblabírái közül. Rhédey pá78 Szilágyi Márton: Egy politikai „pálfordulás” a 18—19. század fordulóján. Korall 12. (2011: 44. sz.) 54-80. 79 Mária Terézia római császárné, magyarok és csehek királynéja betegkedése alkalmatosságával a svétziai királyi követség kápolnájában Szent-András havának 29-ik napján 1780. németül elmondatott beszéd és imádság, melyet Rhédey Lajos magyarra fordított. Pozsony 1781. (RK 0-3481) 80 A magyar jakobinusok elleni felségsértési és hűtlenségi per iratai. 1794—1795. S. a. r. Benda Kálmán. Bp. 1952. 290-291. A levél maga jelenleg lappang. 81 H. Balázs Éva: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus (1763-1795). Bp. 1967. 205-207. 82 JNII. 128-171. passim.
