Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
MENYEGZŐ A RENDI KÖLTÉSZETBEN A 19. SZÁZAD ELEJÉN 749 szó egyaránt jelent ’lepkét’ és ’uralkodót’). Ez azon kevés költemény között van, melyek még az epithalamiumokban gyakran előforduló, de a királyi családok rangja miatt a többi versben mellőzött szexuális utalást is tartalmaznak: La Nature, en l’honeur de ce siede Renouvellant les beaux jours de Paris et d’Helene, Jugeoit apropos en faveur des Peuples Sacrer a l’Hymen la plus noble scéne, C’estdans la paix, qu’on admire l’Effet divin de son empire Dans cet auguste ouvrage Qui par le mérne bandeau des fleurs Des deux monarques fit des freres. Pour lancer le fondre contre la rage.64 65 A legkülönösebb megoldást Mátyási József választotta. Verse elején apokaliptikus állapotokról számol be: A’ főidnek, mellyen már vértól száraz nyomra Keresve lép a’ láb, undorodván gyomra, Olly hideg lelte-ki temérdek tetemét, Mellytól majd le szórta minden élők nemét.66 Iuppiter szemléli a károkat: a gondviselés „kárlátó üvegét / Orrára fel-tette”,66 azaz szemüveget viselt, sőt a föld olyan kicsi, hogy „még két okulárt” fel kell raknia „orr-portzogójára”,67 hogy lássa, mi a gond. Talán már e felvezetés után is világos: ez egy nagyon szórakoztató, ironikus tónusban írott költemény, afféle anti-epithalamium (a legszívesebben az egészet idézném). A főisten öszszehívja az istenek gyűlését és a föld elpusztítását helyezi kilátásba: Név szerént-is vádolt néhány földieket, Mint örök háborút szerző mestereket: De azt tsak egy Isten, ’s egy égben merhette — Végre a’ halgatást zsibongás követe.68 64 [FranQ Chari Fierlingen:] Ode dediée a son altesse imperiale l’archi-duchesse Alexandre Paulowne grand princesse de toute la Russie. H. n. [1800?]. [3.] (OSZK 404.699) Magyarul: „A Természet, e kor tiszteletére, amelyik visszahozza Paris és Heléna szép napjait, úgy ítélte helyesnek, hogy a népek hasznára Hymen számára megszenteli a legnemesebb helyszínt. Nem másban, mint a békében csodálhatjuk leginkább birodalmának isteni hatásait. Ebben a fenséges műben, mely virágok porzóival a két királylepkét/uralkodót testvérekké tette, hogy ezzel az összefonódást helyezze a harag útjába.” 65 Mátyási J.: Akkori gondolatok i. m. [3.] 66 Uo. 67 Uo. [4.] 68 Uo. [8.]
