Századok – 2016
2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja
750 VADERNA GÁBOR Az istenek ugyanis nem szeretnék elpusztítani az embert. Felszerelkeznek hát (több hónapnyi ambróziát és nektárt vesznek magukhoz, mint egy hadjáratra induló sereg), s Budára vonulnak. Előbb lajstromozzák a javítanivalókat, majd munkához látnak. Illetve látnának, de történik valami: éppen az a három asszony, „Kik közt hajdan történt az almáért lárma”,69 70 ül egymás mellett, s egy istenség, „Vissza-vonás” (aki nyilván Erisnek feleltethető meg) ismét almát dob közéjük, ám ezúttal ezzel a felirattal: „az érdemesebbek/”?0 A három istennő viszont ahelyett, hogy összeveszne, inkább kibékül, s Venus új frigy révén hozza el a békét: „Most az emberi Nem, így szóll mosolyogva, „Észszel nem bodolgúl, tsak erőnél fogva; „Hogy hát jót tehessek az alsó világgal, „Szövetséget szerzék egy újj sógorsággal, „Orosz Helénáját Béts Párisa jegyzi, ,,’S dárdáját a’ frigyes Kozák már-is hegyzi.71 Az újraírt történet nem békéből vezet háborúba, hanem éppen fordítva: az eljegyzés révén érhet véget az a hadakozás, mely a költemény első felének horrorisztikus képeit előhívta. Mátyási versének érdeme azonban nemcsak abban van, hogy egy epithalamium-toposzt igen kreatív módon hasznosított újra, de abban is, hogy mindezt hozzá tudta kapcsolni a magyar költészet ekkoriban formálódó bárdköltészeti nyelvéhez.72 Talán nem súlytalan, hogy a discordiát ő „visszavonásának fordítja, s ilyenformán a nemzeti bűn maga lesz azonos az emberiségre legveszélyesebb istennel. A rendi érdekek efféle képviselete nem volt példátlan a többi költeményben sem. Egy kétnyelvű (magyar és francia) kiadványban, melynek szerzője minden bizonnyal gróf Teleki László lehetett, az öröm szükséges kifejezése után a költemény hangja jóval komolyabb lesz, s honleányi kötelességeire figyelmezteti a haza keblére ölelt ifjú feleséget: Te pedig PAULOWNA! még nem is esmérünk: Még is látom érted buzog bennünk vérünk.73 E rituális befogadás gesztusa azért lesz fontos, mivel nemcsak a virtusait kell ismerni a magyar nemzetnek, de meg is kell felelni neki: 69 Uo. [11.] 70 Uo. [12.] 71 Uo. [14.] 72 Erről lásd Porkoláb Tibor: „Nagyjainknak pantheonja épül”. Közösségi emlékezet, panteonizáció, emlékbeszéd. [Bp.] 2005. 11-62.; Vaderna Gábor: A bárdköltészet lehetó'ségei. Berzsenyi Dániel 1803-as költeményei. Irodalomtörténeti Közlemények 119. (2015: 6. sz.) 721—768. 73 G. T. L. [gróf Teleki László?]: O királyi hertzegsége’ Magyar Ország’ nádor-ispánnya Jósef értz-hertzegnek élete párjával Alexandra Paulowna ó' császári hertzegségével Budára való első meg-érkezésekkor idvezlő érzékenységei. Pest 1800. [10.] (OSZK 404.691)
