Századok – 2016

2016 / 3. szám - MŰHELY - Vaderna Gábor: Menyegző a rendi költészetben a 19. század elején. Alexandra Pavlovna és József nádor, gróf Rhédey Lajos és Patay Zsuzsanna esküvőjének költészeti reprezentációja

750 VADERNA GÁBOR Az istenek ugyanis nem szeretnék elpusztítani az embert. Felszerelkez­nek hát (több hónapnyi ambróziát és nektárt vesznek magukhoz, mint egy had­járatra induló sereg), s Budára vonulnak. Előbb lajstromozzák a javítanivaló­kat, majd munkához látnak. Illetve látnának, de történik valami: éppen az a három asszony, „Kik közt hajdan történt az almáért lárma”,69 70 ül egymás mel­lett, s egy istenség, „Vissza-vonás” (aki nyilván Erisnek feleltethető meg) ismét almát dob közéjük, ám ezúttal ezzel a felirattal: „az érdemesebbek/”?0 A három istennő viszont ahelyett, hogy összeveszne, inkább kibékül, s Venus új frigy révén hozza el a békét: „Most az emberi Nem, így szóll mosolyogva, „Észszel nem bodolgúl, tsak erőnél fogva; „Hogy hát jót tehessek az alsó világgal, „Szövetséget szerzék egy újj sógorsággal, „Orosz Helénáját Béts Párisa jegyzi, ,,’S dárdáját a’ frigyes Kozák már-is hegyzi.71 Az újraírt történet nem békéből vezet háborúba, hanem éppen fordítva: az eljegyzés révén érhet véget az a hadakozás, mely a költemény első felének horrorisztikus képeit előhívta. Mátyási versének érdeme azonban nemcsak ab­ban van, hogy egy epithalamium-toposzt igen kreatív módon hasznosított újra, de abban is, hogy mindezt hozzá tudta kapcsolni a magyar költészet ekkoriban formálódó bárdköltészeti nyelvéhez.72 Talán nem súlytalan, hogy a discordiát ő „visszavonásának fordítja, s ilyenformán a nemzeti bűn maga lesz azonos az emberiségre legveszélyesebb istennel. A rendi érdekek efféle képviselete nem volt példátlan a többi költemény­ben sem. Egy kétnyelvű (magyar és francia) kiadványban, melynek szerzője minden bizonnyal gróf Teleki László lehetett, az öröm szükséges kifejezése után a költemény hangja jóval komolyabb lesz, s honleányi kötelességeire fi­gyelmezteti a haza keblére ölelt ifjú feleséget: Te pedig PAULOWNA! még nem is esmérünk: Még is látom érted buzog bennünk vérünk.73 E rituális befogadás gesztusa azért lesz fontos, mivel nemcsak a virtusait kell ismerni a magyar nemzetnek, de meg is kell felelni neki: 69 Uo. [11.] 70 Uo. [12.] 71 Uo. [14.] 72 Erről lásd Porkoláb Tibor: „Nagyjainknak pantheonja épül”. Közösségi emlékezet, panteo­­nizáció, emlékbeszéd. [Bp.] 2005. 11-62.; Vaderna Gábor: A bárdköltészet lehetó'ségei. Berzsenyi Dániel 1803-as költeményei. Irodalomtörténeti Közlemények 119. (2015: 6. sz.) 721—768. 73 G. T. L. [gróf Teleki László?]: O királyi hertzegsége’ Magyar Ország’ nádor-ispánnya Jósef értz-hertzegnek élete párjával Alexandra Paulowna ó' császári hertzegségével Budára való első meg-érkezésekkor idvezlő érzékenységei. Pest 1800. [10.] (OSZK 404.691)

Next

/
Thumbnails
Contents