Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Karger őrnagy isteni sugallata. Gábriel Jasmagy memoranduma a magyar koronázási jelvények felkutatásáról (1866)
GABRIEL JASMAGY MEMORANDUMA (1866) 697 magyar miniszterrel, akinek birtokában volt a pontos rajz arról, hova ásta el Orsovánál a koronát, igen baráti viszonyban áll. A grófnőnek hozzám intézett, B/ mellékletként másolatban idecsatolt levele folytán később, az internálás feloldása után Bach miniszter őexcellenciája, a C/ mellékletben másolatban csatolt, Hübnerhez22 szóló ajánlólevéllel 1851. december 4-én Párizsba küldött, hogy felkeressem a grófnőt, és a korona kiásásához olyannyira szükséges rajzot megkapjam. Miután a grófnő megígérte, hogy a rajzot eljuttatja vagy Hübnerhez, vagy a Pozsonyban élő, legidősebb gróf F. B. mágnáson keresztül közvetlenül Bach miniszterhez, nyugodtan visszatértem Bécsbe.23 A keringő hír hallatán, hogy Bach miniszter kiválik a minisztériumból,24 hogy magamról gondoskodjam, igyekeztem rajta keresztül bizonyos dolgot megszerezni a magam számára. Számszerűen bizonyítani tudtam, hogy az 1845-ben nekem mint a Magyar Középponti Vasút technikusi általános titkárának őfensége József nádor főherceg kegyesen megígért és 1846-ban a pesti szabadkőműves-páholy akkori vezetője által kifizetett, megőrzött tizenhétezer forint tulajdonomat részben az 1848-as forradalom idején kifejtett bécsi tevékenységem, részben pedig a Keleten tett felettébb bajos utazásaim következtében teljesen elveszítettem,25 s ez a tevékenységem révén szerzett érdemekkel együtt arra adott alkalmat, hogy szerencsés voltam az itt D/ mellékletben másolatban csatolt legfelsőbb kegyes határozatot kapni.26 Nem sokkal rá Kempen átvette a rendőrminisztériumot. Kempen kezdetben nem adott hitelt a koronázási jelvényeket illető fáradozásaimnak, mivel az I. ügyosztály akkori főnöke, Clannern udvari tanácsos27 eltökélten kijelentette, hogy biztos bizonyítékai vannak arra, hogy a koronatinápolyi útja alkalmával, 1850 novemberében felkereste Jasmagy. Vö. Perczel Miklós 1848149-es honvéd ezredes: Naplóm az emigrációból. Tankönyvkiadó, [Bp. 1977.] 121. 22 Alexander Hübner báró, 1849 tavaszától az Osztrák Császárság párizsi nagykövete. 23 A B/ melléklet szerint a grófnő még Kütahyából 1850. szeptember 4-én értesítette Jasmagyot tervezett konstantinápolyi útjáról, találkozót kért tőle, hogy „beszélgetésüket folytatni tudják”. Egyúttal közbenjárását kérte, hogy engedélyt kapjon a konstantinápolyi útra. „Ittlétének további tendenciáját illetően!!! Nagy elővigyázattal kell eljárni, nem lehet oly gyorsan előrehaladni------hosszabb megbeszélésre van szükség.” A levél alapján az is elképzelhető, hogy Batthyányné csak hitegette Jasmagyot. Batthyány Kázmér grófnak mindenesetre valóban volt tudomása a lelőhelyről. Vö. Benda K. - Fügedi E.: A magyar korona regénye i. m. 202-211.; A korona kilenc évszázada i. m. 278-286.; Füzes Miklós: Batthyány Kázmér. Gondolat - Baranya megyei Levéltár, Bp. 1990. 169-170. Szemere Bertalan a korona felkutatásában való közreműködéssel Batthyány gróf családját, feleségét, testvéreit vádolta. Szemere Bertalan: Napló (1849-1861). S. a. r. Albert Gábor. Felsőmagyarország Kiadó - Bíbor Kiadó, Miskolc 2005. 165-169. A Cl melléklet Bach 1851. december 2-án született irata, melyben kéri Hübner bárót, hogy szükség esetén vegye oltalmába az ajánló sorok átadóját. „E B.” feltehetőleg Batthyány Fülöp herceg, Vas megye örökös főispánja. 24 1852 áprilisában Ferenc József döntött a Legfelső Rendőrhatóság felállításáról, ezzel a rendőri ügyek vezetése kikerült a belügyminiszteri posztot továbbra is ellátó Bach hatásköréből. 25 1846-ban valóban folytatott a Helytartótanács vizsgálatot a Magyar Középponti Vasúttársaság visszaélési ügyeiről, a fennmaradt iratok azonban nem tudnak arról, hogy Jasmagy nevű személy szerepelt volna az ügyben. Vö. Pogány Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorában (1845-1873). Akadémiai Kiadó, Bp. 1980. 63-85. A 18. század vége után csak 1848- ban alakult újra szabadkőműves-páholy Pesten. 26 A D/ melléklet Bach 1852. május 13-i irata, melyben értesíti, hogy az uralkodó május 8-i döntésével „kitűnő, odaadó és hűséges szolgálatai” jutalmául engedélyez számára évi 1000 ezüstforint fizetést s a rendkívüli szolgálatban álló cs. k. tolmács cím további használatát. 27 A Legfelső Rendőrhatóságon belül az első ügyosztályhoz tartoztak a külföldi államrendőrségi ügyek, vezetője Josef R. Clannern von Engelshofen tanácsos volt.
