Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Deák Ágnes: Karger őrnagy isteni sugallata. Gábriel Jasmagy memoranduma a magyar koronázási jelvények felkutatásáról (1866)
698 DEÁK AGNES jelvények egyáltalán nem Orsován, hanem Debrecen közvetlen környékén kerültek földbe. 1852 decemberében ő a Párizsból érkező H. N. emigráns28 kíséretében Debrecenbe utazott e célból, az állítólagos helyen legalább tíz ponton ásatott, de dolgavégezetlenül távozott. Amikor a visszatérése után esküdöztem, hogy minden eltávolodás Orsovától hasztalan kitérő, rendkívül izgatott hangon ezt válaszolta: Elhatároztam, hogy ebben az ügyben többé személyesen semmit sem teszek, az ügyet átadtam Hiersch udvari titkárnak,29 talán neki sikerül, amit én feladtam, szíveskedjék ebben az ügyben kizárólag hozzá fordulni, mivel én erről nem fogadok további közléseket. Ettől a pillanattól kezdve arra voltam utalva, hogy kizárólag az udvari titkárral érintkezzem e kérdésben. 1853 májusában a grófnő jóvoltából meglehetősen pontos közlést kaptam arról a senkiföldjén levő területről30 Orsován kívül, ahol a koronázási jelvényeket elásták, s nem mulasztottam el, hogy erről mind Kempen miniszter őexcellenciáját, mind pedig az udvari titkárt értesítsem. Nem sokkal később megtudtam, hogy Kempen egy olyan rajz birtokába jutott, melyet egy fogva tartott emigráns egyik ruhadarabjában találtak,31 s hogy Karger hadbírót azzal Orsovára küldte, hogy a kincs kiemelését végrehajtsa. Tény, hogy Karger nem jutott célhoz ezzel a rajzzal, mivel láthatólag azt csak a tulajdonos, aki egy másik, helyes [rajzot] elrejtve magánál tartott, tudta hasznosítani.32 1853. augusztus 25-én, mialatt Clannem udvari tanácsos a vezető rendőrhivatalnokok összejövetelén tartózkodott Németországban, hívatott Kempen és a következőt mondta: Ön már sokféleképpen részt vett a magyar koronázási jelvények utáni kutatásban, és a legutóbb tett közlése a helyet illetően mégiscsak értékesnek látszik. Karger hadbíró azonban sajnos három hónap óta egy tőlem átvett rajz alapján eredmény nélkül kutat Orsován, ezért megbízom Önt, hogy azonnal jelentkezzen Hiersch udvari titkárnál, akinek birtokában van egy rajz, amely a legpontosabb adatokat látszik tartalmazni a távolság és irány tekintetében, beszélje meg vele, hogy a lehető leggyorsabban Orsovára utazik. Örömteli köszönettel a kegyes bizalomért, Kempentől Hiersch udvari titkárhoz mentem, aki a következőt közölte: Olyan misszióra küldjük, amelynél a legnagyobb elővigyázat szükséges, s melynek szerencsés sikere Önre nézve is nagyon örömteli lehet majd. A rajz mellett adunk maga mellé egy embert, aki megígérte nekem, hogy pontosan megmutatja Önnek és Kargernek, hol történt az elásás. Jelenleg 28 Talán Noisser Richárd lehet a visszatért menekült, aki az emigrációban is a bécsi rendőrség informátora volt. Vö. Deák A: „Zsandáros és policzájos idők” i. m. 138. 29 Kari Hiersch lovag, Engelshofen helyettese, majd később utóda. 30 Azaz az Osztrák Császárság és Törökország határterületén található területről. 31 Amikor londoni útjáról visszatért, Kempen utasította az akkor Bécsben szolgálatot teljesítő Podolskyt Wargha letartóztatására, s a motozás alkalmával került elő a Wargha hálóruháinak bélésébe varrt tizenkét papírcédula. A lelőhelyről azonban nem rajzot, hanem rejtjeles leírást találtak. 32 Wargha július közepén készített és adott át az őt börtönében többször is felkereső Podolskynak egy rajzot, ami azután sikerre vezetett. Ezt Wargha feltehetőleg emlékezetből készítette, ezért nem találták meg korábban. Vö. Deák A.: A koronás Wargha i. m. 164-167., a rajzot lásd: Uő: „Zsandáros és policzájos idők” i. m. 406.
