Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
674 TILCSIK GYÖRGY önkénytesen kezeimet hátratéve, s magamat nékik a megkötözésre általadtam, jól tudván, hogy nagy bűnt követtem el.”36 Két jelen lévő és kihallgatott személy — nemes Boda Imre és Horvát Mihály — szerint a kanász nagyjából ekkor vagy nem sokkal azelőtt, mintegy tette magyarázatául kijelentette, „hogy azért gyilkolta meg a kovácslegényt, mivel már egyszer a kisunyomi korcsmából is kidobta, s megtiporta”3’’ őt. Pontyos vallomásában egy szóval sem említette e számára kétségtelenül hátrányos, sőt terhelő tartalmú megnyilatkozását, annyit azonban az egész történet lezárásaként elmondott, hogy három balogfai illetőségű személy, név szerint Varga József, Ebenhart Károly és Vad István kötözték meg, majd kísérték el és adták át a Kisunyomban lakó Egerváry Lajos alszolgabírónak.38 Közbevetőleg mondjuk el, hogy Magyarországon a vármegyék számára az 1723:73. törvénycikkely 2. §-a biztosította az úgynevezett pallosjogot, azaz a halálos ítéletek meghozatalának lehetőségét,39 ám az csak akkor lépett hatályba, ha megjárta a szükséges fellebbviteli fórumokat és az uralkodó is jóváhagyta.40 A megyék törvényszéke elé tartozott többek között a pallosjoggal rendelkező földesurak hatalma alatt nem álló jobbágyok minden büntetőpere. Az 1791:43. törvénycikkely előírása szerint a megyei törvényszékek előtt lefolytatott büntetőpereket az érintettek a két bíróságból, a Királyi Táblából és a Hétszemélyes Táblából álló Királyi Kúriára fellebbezhették. Nem nemes személyek azonban e lehetőséggel csak abban az esetben élhettek, ha az elsőfokú ítélet halál, legalább háromévi szabadságvesztés vagy egyszerre 100 botütés volt. Ilyen esetekben az ügyet a Királyi Tábla tárgyalta, és onnan a Hétszemélyes Táblára csak akkor került tovább, ha a Királyi Tábla jóváhagyta a halálos ítéletet.41 Pontyos János ellen úgynevezett sommás, azaz szóbeli büntetőpert indítottak, mely eljárás a következő négy, úgynevezett perszakból állt: 1. Az előkészületi perszak. 2. A törvényszék előtti eljárás. 3. A perorvoslati szak. 4. A végrehajtási perszak.42 A Pontyos János elleni per előkészületi szakasza Az előkészületi perszak az eljárás megindítását, a szükséges vizsgálatok elvégzését és a tanú vagy tanúk kihallgatását foglalta magában. Ennek megfe36 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12. 37 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „C”. Egerváiy Lajos alszolgabíró jelentése Császár Ferenc, Bokor József, Sáli Ferenc, Horvát István, Csillag Károly, Boda Imre, Sipos János, Horvát Mihály, Schvenk Ferenc és Graczer Ferenc vallomásáról. Szombathely, 1847. június 7. 38 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12. 39 Magyar Törvénytár. 1657-1740. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1900. 631. 40 Palugyay Imre: Megye-rendszer hajdan és most. 1. Pest 1844. 166-167. 41 Bónis György - Degré Alajos - Varga Endre: A magyar bírósági szervezet és peijog története. 2., bőv. kiad. Kiég., jegyz. Béli Gábor. Zalaegerszeg 1996. 94-95., 102-103., 111-114.; Csizmadia Andor - Kovács Kálmán - Asztalos László: Magyar állam- és jogtörténet. 2. kiad. Bp. 1975. 255-258.; Fényes Elek: Magyarország leírása. 1. Pest 1847. 188-189.; Magyar Törvénytár. 1740-1835. évi törvényczikkek. Szerk. Márkus Dezső. Bp. 1901. 191., 193. 42 Ezek ismertetését lásd Bónis Gy. - Degré A. - Varga E.: A magyar bírósági szervezet i. m. 175-189.
