Századok – 2016
2016 / 3. szám - KÖZLEMÉNYEK - Tilcsik György: Amikor már a lóganéj sem segített. A patrióta kanász és az idegenszívű kovácslegény véres összetűzése, netán az 1848. évi forradalom előszele egy Vas vármegyei kocsmában?
GYILKOSSÁG EGY VAS VÁRMEGYEI KOCSMÁBAN 1847-BEN 675 lelően a gyilkosság megtörténte után gyorsan mozgásba lendült a vármegyei adminisztráció gépezete, és Egerváry Lajos alszolgabíró43 már másnap, azaz 1847. április 12-én Kisunyomban ki is hallgatta Pontyost. A kanászhoz intézett első kérdés nevére, születési helyére, foglalkozására, életkorára és családi állapotára, a második pedig elfogásának körülményeire irányult. Miután ezekre sorban és rendben válaszolt, Egerváry felszólítására részletesen beszámolt az előző estén a balogfai kocsmában történtekről attól kezdődően, hogy vacsorája elfogyasztása után, este 8 óra tájban betért oda, egészen addig, hogy megkötözték és átkísérték Kisunyomba. A negyedik és egyben zárókérdésre — amely esetleges korábbi büntetését és személyes vagyonát firtatta — a kanász elmondta, hogy 1847 januárjában ellopott 1 mérő44 árpát, ám amikor emiatt Egerváry alszolgabíró kezére került, az 1 mérő negyedrésze már hiányzott. Ezért az alszolgabíró a hiányzó gabona megtérítésére, továbbá arra kötelezte, hogy a templom javára fizessen 25 garast, vagyis 1, sajnos nem tudjuk, hogy pengő- vagy váltóforint 15 krajcárt.45 A kanász közlése szerint kihallgatásakor az egyháznak járó pénzösszeggel még tartozott, és hozzátette, hogy személyes ruházatán és megszolgált bérén kívül semmilyen vagyona nincs.46 Újólag hangsúlyoznunk kell, hogy vallomása során Pontyos nem szólt egy szót sem a kovácslegény elhunyta után tett azon kijelentéséről, mely szerint azért szúrta meg Kovács Istvánt, mert az korábban a kisunyomi kocsmából kidobta és tettleg bántalmazta őt. Egerváry a kanász kihallgatása mellett — vélhetően még azt megelőzőleg — megkereste Hinrichs Vilmost, a vármegye fősebészét, és felszólította, vizsgálja meg a meggyilkolt kovácslegény holttestét, és tapasztalatait hivatalos szakvéleményben rögzítse. Hinrichs e megbízatásának tehát még ugyanazon a napon Balogfán eleget is tett. Az Akacs Mihály táblabíró és Császár Ferenc helybeli esküdt — akiről feltételezhetjük, hogy azonos lehetett azzal a Császár Ferenccel, aki szemtanúja volt a balogfai kocsmában történt és tragédiával végződő események nagy részének, és akit Egerváry alszolgabíró később ki is hallgatott — jelenlétében délután 5 órakor kezdődött halottszemléről készült, három pontból és az összegzésből álló jelentés első szakaszában a fősebész tömören leírta a halálos késszúrás közvetlen előzményeit és tényét, majd először a 43 Egerváry Lajos (1820-1854) 1845. június 9-től Vas vármegye tiszteletbeli aljegyzője, majd ugyanazon év augusztus 27-től a körmendi járás egyik alszolgabírája, akit érdekes módon a per irataiban konzekvensen szolgabírónak titulálnak. VaML Vas vármegye nemesi köz- és kisgyűlésének iratai (Mkir.) Köz- és kigyűlési jegyzőkönyvek (Kjkv.) 1220/1845., 1702/1845. Néhány pontatlanságot tartalmazó életrajzát lásd Pálmány Béla: A reformkori magyar országgyűlések történeti almanachja, 1825-1848. Bp. 2011. 2. köt. 1673-1674. 44 Száraz űrmérték. 1 pozsonyi mérő = 62,08 liter. Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai IV Levéltártan és történeti forrástudományok 7.) Bp. 1991. 45—47., 339-344., 611. 45 Az 1811-ben, majd 1816-ban végrehajtott devalváció után Magyarországon kétféle fizetőeszköz, a pengőforint és a váltóforint volt forgalomban: 1 pengő- vagy ezüstforint 2,5 bécsi értékű vagy váltóforintot ért. Mindkét forint váltópénze a krajcár volt, és 1 forint 60 krajcárral, 1 garas pedig 3 krajcárral volt egyenlő. 46 VaML Mbtir. Btpir. fasc. 91. nr. 77. Pir. Pm. „A”. Pontyos János vallomása. Kisunyom, 1847. április 12.
