Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
662 KONRÁD MIKLÓS egy, bölcsészdoktori oklevelét két évvel később megszerző Gyóni Mátyás. A bizantinológusnak készülő Gyóni a kazárelmélet egy sajátos változatát villantotta fel írásában. Bár ebből a magyarok és zsidók viszonyára semmiféle következtetést nem vont le, véleménye szerint a honfoglaló seregek között valóban voltak zsidó hitűek, csakhogy ezeket nem a rabbinikus judaizmusra tért kabarokként, hanem a karaita judaizmust valló kálizokként mutatta be. Két részben közölt tanulmányán meglehetősen nehéz kiigazodni. Egy ideig csak kálizokról beszél, majd „kabar-kalizok”-ról. Úgy vélte, nehéz megállapítani, vajon „a kazáriai zsidó vezetőség ellen fellázadt kavarok [sic!] között számbelileg mennyi lehetett a kaliz elem”, majd két oldallal később azt írta: „biztosan állíthatjuk, hogy a három kavar [sic!] törzs jórésze kaliz volt”. Abban viszont egyetértett önmagával, hogy „a kavar-kalizoknak legalább is egy része vallásilag zsidózó karaita volt”. Más megfogalmazásban: „A kalizok — legalább is részben — zsidózó karaiták voltak.”124 E két vélemény a kazárelmélet tudományos elvetésén érdemben nem változtatott. És talán mondani sem kell: a zsidóellenes érzelmeket tápláló politikusok nézetein még kevésbé. „Régóta kísért ez a beállítás, ez a kazár zsidó mithosz, ez a kazár zsidó legenda a zsidóság részéről”, jelentette ki 1938. május 10-én, az első zsidótörvény tervezetének képviselőházi vitáján Milotay István, aki a Pesti Izraelita Hitközség által az országgyűlés két házához benyújtott memorandumban a zsidók magyarságának bizonyítására újfent felvonultatott kazárelméletet „derűs mozzanatnak” titulálta.125 Antiszemiták Felszólalásában a lekezelő minősítés ellenére Milotay István Németh Gyulára és Hóman Bálintra hivatkozva részletesen bizonygatta e „mithosz” tarthatatlan mivoltát.126 Ezzel kitűnt antiszemita kortársai sorából, akikről a kazárelmélet már tizennyolc évvel korábban is gyakran eleve lepergett, valójában cáfolandó sem volt. 1920. április 16-i parlamenti beszédében az antiszemitizmus ellen kitartóan küzdő Sándor Pál, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés alapító elnöke, ekkor pártonkívüli képviselő, részletesen felsorolta az „adatokat”, amelyekből kiviláglott, „hogy a magyarok közt a bevándorlás alkalmával zsidók is voltak”.127 Beszédére reagálva, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából Friedrich Istvánnal pár nappal korában kilépett Weiss Konrád április 17-i beszédében készségesen elismerte, „hogy velünk bejöttek galíciaiak is”... Fangler Béla képviselőtársa közbeszólására, miszerint az illetők nem galíciaiak, hanem kazárok voltak, csupán annyit felelt: „Az körülbelül mindegy.” Majd így folytatta: „Én csak azt akarom konstatálni, hogy azt a nagy népvándorlási folyamatot, melyet a magyarok ezer esztendővel ezelőtt szerencsésen be is fejeztek, a galíciaiak azóta folytonosan folytatták és még mindig nem fejezték be.” 124 Gyóni Mátyás-. Kalizok, kazárok, kabarok, magyarok. Magyar Nyelv 34. (1938: 3-4. sz.) 86-96.; (1938: 5-6. sz.) 159-168. Az idézetek a 164. és 166. oldalakon. 126 Képviselőházi napló, 1935-1939 i. m. 420. 126 Uo. 420-421. 127 Nemzetgyűlési napló, 1920-1922. I. i. m. 483.
