Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
ZSIDÓK MAGYAR NEMZETE 663 Weiss nem vitatta, hogy az általa galíciaiaknak nevezett kazárok „áttértek a zsidó hitre”, ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy egy merész húzással a Galíciából állítólag bevándorló zsidók elődeinek tekintse őket.128 Egy héttel később, április 24-én, a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártjából szintén Friedrich Istvánnal kilépő Hornyánszky Zoltán is reagált Sándor Pál szavaira. Hornyánszky álláspontja a maga módján logikusabbnak mondható. A kérdés, vajon a honfoglaló magyarokkal zsidó hitű kazárok is érkeztek-e az országba, nem bírt jelentőséggel, hiszen „abból, hogy a kozárok felvették az Izrael-vallást, ebből még nem következik az, hogy a kozár faj csakugyan zsidófaj lett volna”, márpedig a gondot nem a zsidók vallása, hanem faji tulajdonságaik jelentették. A „türk fajú” kazár „nem volt sémi fajú nép”, a többi nem számított.129 Zárásként hozzátennénk: mire e beszédek elhangoztak, a „kazár” szó hallatán a kortársak immár két évtizede nem annyira a magyarok hajdani szomszédjaira asszociáltak, mint jóval inkább az országot a közvélekedés szerint elárasztó — az 1900-as népszámlálás soha nem publikált adatai szerint valójában elenyésző számú!130 — zsidó bevándorlókra. A szó új jelentéssel való felruházása a földművelésügyi minisztérium égisze alatt 1897 tavaszán megindult, úgynevezett rutén, illetve hegyvidéki akció vezetésével megbízott Egan Ede leleménye. Az akció eredményeiről 1900 elején beszámoló, antiszemita kirohanásai miatt botrányt kavart jelentésében az agrárszakember azt állította: a Galíciából bevándorolt zsidók „nem zsidók abban az értelemben, a mit mi ezek alatt értünk”. Szemben a Palesztinából származó, göndör hajú, középtermetű zsidókkal, akik „dolichocephalok” (hosszú fejűek), fejtegette Egan Ede, a vörös vagy szőke hajú galíciaiak, akik „brachycephalok” (széles fejűek), valójában a Kaszpi- és a Fekete-tenger partjain hajdan élő kazárok egyenes, „őseredeti vadságukat” megöröklött leszármazottai.131 Hogy a kazárok hogyan kerültek Galíciába, erre Egan nem kínált magyarázatot. Érvelésének légből kapott jellege ellenére a kifejezés elsöprő sikert aratott, nem kis részben Bartha Miklós Kazár földön címmel Egan Ede halála után megjelent, a kormánybiztos tevékenységét dicsőítő könyvének köszönhetően.132 A „kazár” az ország északkeleti megyéi128 Nemzetgyűlési napló, 1920-1922. II. Athenaeum, Bp. 1920. 18-19. 129 Uo. 237-238. 130 1900-ban 10 587 galíciai születésű nem magyar honos és 5162 galíciai születésű magyar honos zsidó vallású személy tartózkodott Magyarországon. Ez összesen 15 749 fő, az ország ekkor 831 162 izraelita lakosának 1,89%-a! Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, XXXII-23-h, 193. d. 46/e. A kérdés persze az, hogy a Statisztikai Hivatal az adatokat miért nem publikálta. Feltehetően azért, mert mire az 1900-as népszámlálás első kötete 1902-ben megjelent, már elkészült a képviselőház elé 1903 januárjában beterjesztett, a „külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról” szóló 1903: V te., amelynek célja a kormányzat nyíltan bevallott szándéka szerint a galíciai zsidók bevándorlásának korlátozása volt. A törvényt bajos lett volna keresztülvinni, illetve utólag megvédeni úgy, hogy közben, illetve utána kiderül: az orvosolandó probléma nem létezik, a „galíciánerek” inváziójának rémképe merő fantazmagória. 131 Egan Ede'. A hegyvidéki földmivelő nép közgazdasági helyzetének javítását ezélzó állami akció ügyében Munkácson, 1900. febr. 12-én tartott értekezletről szóló jelentés. Darányi Ignácz m. kir. földmivelési miniszter úr O Nagy méltóságához. Werbőczy Könyvnyomda, Bp. 1900. 140-141. 132 A függetlenségi politikus és publicista a „kazárok” eredetének kérdésére nem tért ki, csupán annyit jegyzett meg: „Kazár név alatt lengyelzsidót értek.” Bartha Miklós: Kazár földön. Ellenzék Könyvnyomda, Kolozsvár 1901. 83.
