Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Konrád Miklós: Zsidók magyar nemzete. A nemzeti múlt zsidó tudományos ábrázolása, különös tekintettel a kazárelméletre
638 KONRÁD MIKLÓS tését: a judaizmus esszenciáját képező (igaz) egyistenhit képviseletét és hirdetését a világban.32 A zsidó vallás és kultúra mindenkor nyitott volt és változó. A zsidóellenesség hatására a 16-18. században ideiglenesen begubódzó askenázi zsidóságra valóban jellemző elzárkózás nem a rabbinikus judaizmus igaz természetét fejezte ki, hanem ellenkezőleg, ennek a szabályt erősítő átmeneti eltorzulását. A judaizmus, mint minden élő jelenség, óhatatlanul a fejlődés törvénye alá esett: egyetlen változatlan princípiumán, a monoteizmuson kívül, eszméi és formái a történelem során folyamatosan alakultak és változtak, a zsidókat körülvevő népek kultúrájával szüntelen kölcsönhatásban, ezt gazdagítva és általa befolyásolva, eszméit sajátjaival vegyítve. Lépőid Zunztól, a Wissenschaft des Judentums legkiemelkedőbb képviselőjétől Löw Lipótig, Heller Bernátig vagy Blau Lajosig a judaizmus élettől duzzadó, mindig reaktív és kreatívan alkalmazkodó vallásként és kultúraként jelent meg.33 Nyitottságának és fejlődőképességének tudományos bizonyítása nemcsak a zsidók emancipációját és befogadását kívánta szolgálni, magának a zsidó vallásnak a fennmaradását, a világkultúra szempontjából szintén kívánatos, mert azt páratlanul gazdagító fennmaradásának szükségességét is igazolta.34 32 Ismar Schorsch: Ideology and History in the Age of Emancipation. In: IIír. From Text to Context: The Turn to History in Modern Judaism. University Press of New England, Hanover-London 1994. 268-270.; Michael Brenner: Prophets of the Past: Interpreters of Jewish History. Princeton University Press, Princeton-Oxford 2010. 38-39. A gondolat magyarországi zsidók általi megfogalmazására lásd Gutachten des Ober-Rabbiners Herrn Chorin. In: Rabbinische Gutachten über die Verträglichkeit der freien Forschung mit dem Rabbineramte. Druck von Leopold Freund, Breslau 1842. 31.; Leopold Löw: Zur Emancipationsfrage. (Ben Chananja, 1844.) In: Gesammelte Schriften von Leopold Löw. Hrsg, von Immanuel Löw. Band IV Ludwig Engel, Szegedin 1898. 357-361.; I[gnaz] Einhorn: Grundprinzipien einer geläuterten Reform im Judenthum. Basil Kozma, Pest 1848. (Rövidített magyar változata: Einhorn Ignácz: A reformált izraelita valláselvei. Kiadja a Pesti Izr. Reformtársulat, Pest 1849.); Kohn Sámuel: A zsidók és a nemzetiségek. In: Zsidó évkönyv. Első évfolyam. 5636 (1875-1876). Szerk. Kiss József (Szentesi Rudolf). Franklin-Társulat, Bp. 1875. 52-53.; Blau Lajos: Izraél kiválasztása. (Különnyomat a Magyar-Zsidó Szemle 7. évfolyamából.) Athenaeum, Bp. 1890., különösen 11-13., 17-18.; Rosenberg Sándor: Zsidók nyelve. In: Évkönyv. 1896. Szerk. Bacher Vilmos - Mezey Ferenc. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat, Bp. 1896. 247-251. 33 A Wissenschaft des Judentums és a zsidó vallásreform e központi gondolatára, illetve Leopold Zunz és Löw Lipót ezt alátámasztó tudományos munkásságára lásd Schorsch, /.: From Text to Context i. m. 177-204., 185-186., 246-247., 268., 326-327.; Jean Baumgarten: Bernard Heller (1871-1943) et l’étude du folklore juif. In: Rabbins et savants au village. L’étude des traditions populaires juives XIXe-XXe siécles. Éds. Jean Baumgarten - Céline Trautmann-Waller. CNRS Editions, Paris 2014. 150-153.; Blau Lajos: A régi és az új zsidóság. (Évkönyv. 1897. Izraelita Magyar Irodalmi Társulat). In: Uő: Zsidók és a világkultúra. Múlt és Jövő, Bp. 1999. 423-434., különösen 424-425. A gondolatnak sűrített, a zsidó vallás eredendően haladó természetéről híveit meggyőzni, illetve ebbéli meggyőződésükben megerősíteni törekvő megfogalmazására lásd Kohn Sámuel: Újévünk intése. (Újév első napján. 1869). In: Uő: Zsinagógái szónoklatok I. Ünnepi és alkalmi beszédek. Rosenberg Testvérek, Bp. 1875. 4-8. Kohn Sámuel Széchenyi Istvánt parafrazeáló kulcsmondata: „A zsidó vallás nem volt, hanem lesz.” Uo. 8. 34 Blau Lajos: Reflexiók és korképek a zsidó történetből. In: Cultur-Almanach 1910. Szerk. Hevesi Simon. Országos Magy. Izraelita Közművelődési Egyesület, Bp. 1910. 13-16.; A „zsidó hozzájárulás” eszméjének széles körű tárgyalására lásd The Jewish Contribution to Civilization: Reassessing an Idea. Eds. Jeremy Cohen - Richard I. Cohen. The Littmann Library of Jewish Civilization, Oxford-Portland 2008.
