Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
628 VELIKY JÁNOS közt véleményben, hitben, akaratban különbség lesz. Már pedig a st. justi kolostor celláiba vonult hatalmas császár példájából rég megtanulhatók, hogy nem csak az ezernyi ezerleg szerteágazó emberi értelmet s indulatokat, de még csak az élettelen óramüvet sem lehet mind egyenlő járásba hozni.”220 (Kiemelés -VJ.) A változásokat hozó kor, a többközpontú világkép feszültségeit mindketten megértették. Széchenyi államfelfogása ahhoz az Európában és Magyarországon ismert kortársi típushoz állt közel, amely a polgári képviselet elvét leginkább a fejedelmi hatalommal és legkevésbé a népuralommal tekintette összeegyeztethetőnek, ám ő ebben a keretben a politikai mozgalmak szerepét továbbszűkítve még a kormányváltó ellenzéknek sem juttatott volna komoly szerepet. Az új kor ellentmondásait gyakran rémült egyoldalúsággal adta vissza, erre figyelmeztette Vörösmarty Mihály is A Kelet nepe-vitában: „Eddig jóból és rosszból, szépből, rútból keveset láttunk, most látjuk a valódi (vagy képzelt) nem jót, rútat, és sokaságoktól megrettenünk [...] Ehhez szokni kell, szokni kell vaknak a fényhez, hogy tündéres sugáriban a szép világnak fájdalom nélkül örülhessen”.221 Azt javasolta Széchenyinek, hogy a versenyző politikai normákat tekintse az alkotmányos rendszer (az új, „szép világ”) részének, ne utasítsa el azokat, hanem elmélkedjen, tanácskozzon felettük. Aligha valószínű, hogy épp Széchenyi ne értette volna ezeket a feszültségeket, sokkal inkább arról van szó, hogy az ismertetett vitában két, egymással versengő politikai alternatíva alakult ki. Széchenyi a változásokkal járó társadalmi feszültségeket, érdekellentéteket nem kívánta politikai programba emelni, majd a nyilvánosság elé tárni és ott vitatni meg, míg Kossuth az érdekek nyílt megjelenését, demokratikus politikai mozgalommá szerveződését sem tekintette károsnak, sőt adott esetben e törekvések élére állt. POSITION-MARKING POLITICAL-IDEOLOGICAL POINTS OF VIEW IN THE SECOND PHASE OF THE SZÉCHENYI-KOSSUTH DEBATE by János Veliky (Summary) In the early 1840s Hungarian political public life entered the period of modern professionalisation, in the course of which political public thinking gradually split up into different wings. The process was launched by the reform ideas published in the Pesti Hírlap, edited by Lajos Kossuth, and gained momentum in the so-called Kelet-népe debate, initiated by Széchenyi, to be continued in the press debate which flared up in 1842-43. In 1842 Széchenyi at first discussed in a manuscript entitled Garat the meaning of newly emerged political-ideological trends, including the attitude of the imperial government towards the reforms and the possible roles of the constitutional opposition. He examined both problems with original terms, partly created by himself. Although the treatise remained unpublished, part of the analysis was made accessible to the public late in 1842 in the so-called Academic speech. The analysis reverberated widely, before all within the group directed by Kossuth, and referred to by Széchenyi as the „Pesty Hírlap Party”. As a result, very important texts were created, reflecting the growing professionalization of political public life. Széchenyi’s long essay on „Wesselényi and Kos-220 Pest; Hírlap, 1843. május 14. 221 Vörösmarty Mihály: Publicisztikai írások. S. a. r. Gergely Pál. Bp. 1977. 33.
