Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Veliky János: Pozíciókijelölő politikai-ideológiai szempontok a Széchenyi-Kossuth-vita második szakaszában
626 VELIKY JÁNOS hatósági eldaraboltság a nemzet tagjai között választói közfalat emelnek; mellyeket ha bár egészen csak a political assimilatio képes elenyésztetni, de ezen assimilatiónak a társalgási egybeforrás nemcsak igen sükeres, sőt talán nélkülözhetetlen közvetitője”. (Kiemelés - V J.) így Kossuth közérdekké annak a közszereplőnek a gondolkodását emelte volna, „a ki tudja, hogy a barátságos közeledés mennyi ingerültséget képes csillapítani, mennyi közéleti szögletességet lesimítani”, tehát a valóságos reformerek majd együttesen óhajtják, hogy társadalmi csoportok között „a Separatismus immár megszűnjék”.214 Hasonlóképpen irányzatformáló funkcióval rendelkezett a „haladás kerekét megakasztani nem lehet” kossuthi formula, melyet megalkotója annyira lényegesnek tekintett, hogy ebben a körben még a változások felgyorsítását is elfogadhatóbbnak tartotta, mint az egy helyben maradást.215 Itt is utalt az átalakulás mélységére, illetve az arra hatást kifejtő tényezőkre, amikor azt hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelenkorban a „cast-ok hatalmát a múltkor dicsőségébe visszahelyezhetni”. Ugyanakkor az átalakulás üteméről is értekezett. Szóba hozta Széchenyi politikai szerepfelfogását, amikor azt emelte ki, hogy „bizony igen gyönge statusférfiak, kik azt hiszik, hogy egy egész nemzet életének ezernyi műkerekei mind az ő tervök szerint fognak mozogni, mint egy gépelynek alkatrészei”. Hiszen a társadalmi változásokat nem annyira személyek, hanem gyakran politikai mozgalmak szervezik, az átalakulás során keletkező konfliktusok pedig nem zárhatók ki az átalakulás folyamatából, melyet egy-egy politikus ugyan helyteleníthet, ám magát az átalakulást nem gátolhatja meg. Miközben minderről értekezik, a saját szerepét is tisztázza: „Nincs olly félisteni bölcsesség, melly ezen phasis alól a nemzetek kifejlődését fölmenthesse. Egyes emberek, egyes pártok hamarithatják azt, vagy késleltethetik: ennyi az egész. Ámde a késleltetés nem csak nem bölcsesség, sőt szerencsétlenség, mert a kóranyagot csak növeli, s erősebb lázakat idéz elé; ellenben a gyorsítás valóságos szerencse, mert a minek lenni kell, azon minél hamarabb átesünk, annál jobb. - Csak az tehát az egész kérdés: valljon hazánkra nézve igazán drágák e a pillanatok? valljon elégé megértek e bajaink, és bajainkat eléggé elevenen érezzük e, miszerint már ideje volt, hogy az átalakulás crisise elkövetkezzék? mi azt hisszük, e részben alig van ember, ki kételkednék; és azért és illy értelemben nem csak nem akarjuk tagadni, hogy az időszaki sajtó azon része, mellyet kezelni szerencsénk van, viszhatást is okozott, hiszen hogy okozott, arra gróf Széchenyi ellenségeskedése legvilágosabb példa; sőt inkább okunk van ezt a hatás jelének venni; mert amaz e nélkül lehetetlen; és teljes meggyőződéssel állítjuk, hogy a Pesti Hírlap következetes működése az átalakulás mellőzhetetlen phasisát néhány évvel meghamaritotta”,216 (Kiemelés - V J.) Kossuth az úgynevezett „fontolva haladók” helyzetének tarthatatlanságát is a polgári szabadság sajátos értelmezésével mutatta be. Úgy érvelt, nem lehet kétséges, hogy a reformok ügye a reformokat lassítok fejére nőhet, s ilyenkor „a szabadság ellen sem lehet már máskép mint a szabadság bitorlott nevében harczolni”. Összességében Kossuth sa214 Pesti Hírlap, 1843. május 10. 215 Pesti Hírlap, 1843. május 14. 216 Uo.
