Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
570 KURUCZ GYÖRGY László, melyek „obligatoriálisa” a teljes tőkeösszeghez képest több kisebb, többnyire azonos névértékű tételre volt bontva.132 A felhalmozódott passzívák miatti nagyarányú adósságszolgálati kötelezettségek teljesítése érdekében Festetics László a korszak sajátos magánhitel-konstrukciójának alkalmazására is rákényszerült, ami az osztrák államadósság kisebb névértékekre bontott és kamatfelárral értékesített kötvénykibocsátási gyakorlatára vezethető vissza.133 Ez természetesen feltételezte egy-egy elismert bankház partnerségét és jótállását a hitelszerződésben meghatározott tőkeösszeg erejéig, ugyanakkor a nagyarányú adóssággal terhelt személy mentesült a tömeges tőketörlesztési kötelezettség alól, s az értékpapírral rendelkező tulajdonosok a meghatározott kamattörlesztéseken túlmenően időről időre történő sorsolás útján, a névértéknek megfelelően juthattak hozzá teljes követelésükhöz.134 Ezeket a „partialis 132 Példaként említhetjük Festetics László 1825. május 1-jén Sopronban kelt hitelszerződését egy bizonyos Dr. Julius von Zerfyvel (?-?) 8000 ft tőkeösszeggel, amely viszont 500-500 ft-os tőkékre van bontva: „Ötszáz forintokról Váltótzédulákban az az 500 ft, mellyeket Dr. Zerfgy Julius úrtól minden héjjánosság nélkül költsön fel vettem. Én magamat és successoraimat ezen irományom által le kötelezem: hogy mint az azokról járó hat procentumos intereseket fél esztendőnként, mint pedig magát a Capitalist egy fertály esztendei fel mondás, és ezen eredeti Obligatiómnak vissza adása után a Sopronyi Cassamnál okvetetlenül le fizettetni fogom. Sopronyban Majus lső napján 1825. Id est 500ft W[iener].W[áhrung].Gróf Festetics László”. Zerfy 1827. augusztus 4-én Sümegen kelt nyugtája szerint a teljes tőkeösszeget hiánytalanul felvette, az „obligatorialisokon” Festetics László viaszpecsétje és aláírása ollóval átvágva. MNL OL Festetics Lt Számadások 1826/27 P 276 764. d. XII-9/b/24-No. 86., 87. 133 Részletes áttekintéssel, és így alapvető forrásként szolgál a Franz B. Fray által 1838-ban Bécsben közreadott Allgemeiner Handlungs-Gremial-Almanach für den österreichischen Kaiserstaat című munka második része, különösen a „Die österreichischen Staatspapiere und deren Coupons, besonders aber, was bey Erhebung der Beträge der leztern zu beobachten ist” című fejezet, mely az államadósság kezelését célzó kötvénykibocsátásokról nyújt áttekintést. A sorsolással történő s kamatfelárral valorizált értékpapír beválthatóságára vonatkozó eljáráshoz: „Die verloseten Obligationen leiten ihren Ursprung von dem Patente vom 21. März 1818 her, im Folge dessen die ältere verzinsliche Staatschuld, wovon die Interessen im Jahre 1811 auf die Hälfte herabgesezt worden sind, allmählig durch Verlosungen auf den ursprünglichen und in Conv. Münze zahlbaren Zinsenfuss uurückgeführet wird. Da die ältere österreichische Staatsschuld wenige Obligationen enthält, welche auf den Überbringer lauten und Coupons haben, so sind die verloseten Obligationen gewöhnlich auf bestimmte Nahmen gestellt. Die Interessen davon sind mit gestempelten Quittungen zu erheben, und der Stempel richtet sich nach dem Betrage der Interessen. Jeder Besitzer der Verloseten Obligationen soll immer rückwärts bemerken, bis wann die Interessen davon erhoben sind.” Fray, F. B.: Allgemeiner Handlungs-Gremial-Almanach i. m. 25. Megjegyzendő, hogy az értékpapír eladását is szabályozták, kikötve, hogy a vásárlónak az eredeti tulajdonostól származó, aláírással megerősített, az értékpapír megnevezését, sorszámát, az adásvétel összegét feltüntető szerződéssel kell rendelkeznie. Uo. 22. 134 A hitelfedezethez kötött újabb „kötlevél”-kibocsátási gyakorlat, a „Partial-Obligation” bevezetését, ismét csak az osztrák államadósság kezelését célzó újabb hitelkonstrukció alkalmazásaként, így összegzi Fray: „Dieses Darlehen beruhet auf dem von der k. k. österreichischen Regierung im Monathe July 1820 mit den Herren David Parish und M. A Rothschild und Söhne abgeschlossenen Vertrage über die Aufbringung einer Summe von 37 500 000 fl. C. M. In Folge des Vertrages besteht dieses Darlehen aus 150 000 Stück gleichen Schuldverschreibungen, jede zu 250 fl. C. M. Sämmtliche Schuldverschreibungen werden innerhalb 20 Jahren nach einem bestimmten, auf jeder Schuldverschreibung abgedruckten Plane mit bedeutenden Gewinnsten verloset, und nebstbey zieht jede Schuldverschreibung bis zu ihrer Verlosung jährlich 10 fl. C. M. Die Schuldverschreibungen, welche gewöhnlich Partial-Obligationen genannt werden, sind vom 1. Jänner 1821 ausgestellt, lauten auf Überbringer und sind mit Coupons zur Erhebung der jährlich zahlbaren
