Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 569 a kamattörlesztés értékével. Szintén feltűnik, hogy az előző évi szinthez képest a kamattörlesztés 37%-kal esik vissza, s ez még a három évvel korábbi szinthez képest is nagyobb csökkenést, egészen pontosan 10 000 ft-tal alacsonyabb összeget mutat. Első pillantásra is egyértelműen látszik, hogy a kamat- és tőketörlesztések arányai oly mértékben változtak meg a vizsgált utolsó pénzügyi év időszakára, hogy a tőketörlesztés megnövekedése — vagyis a status passivus csökkenése — ellenére sem feltételezhető, hogy az teljes egészében magyarázattal szolgálna a kamatfizetés szintjének ilyen drasztikus visszaesésére. Ha a számok mögé tekintünk, vagyis a keszthelyi „fő crediti cassa” kiadási rovatainak számszerű tételein túlmenően az adott pénzügyi évhez tartozó ügyiratokat is megvizsgáljuk, akkor nyilvánvalóan magyarázatot kaphatunk a fenti változások okaira. Miközben ugyanis előfordult, hogy a korábbi években a féléves kamatfizetési kötelezettség ellenére nem könyveltek el egy-egy hitelező neve mellett tényleges kifizetést, hanem azt utólag, vagyis egy másik pénzügyi évben, az elmaradt kamatok fizetésének teljesítését a kamatfizetési periódus pontos feltüntetésével regisztrálták, addig a kritikus évben már igen jelentős kamattörlesztési elmaradás figyelhető meg. A tőketörlesztések megnövekedett arányainak vizsgálata ráadásul azt mutatja, hogy a „kisbefektetőktől” a jelentősebb hitelezőkig hirtelen igen nagy számban mondták fel hiteleiket. Az előbbiek közt említhetjük Oszterhuber József (1792-1869) zalai köznemes 1000 konvenciós ft értékű tőkéjét, melyet 2500 ft-nyi „bankó czédula” lefizetésével rendezett a keszthelyi adminisztráció 1825 novemberében, míg az utóbbiak közé sorolhatjuk a család dégi ágához tartózó gróf Festetics Antalt (1764-1853), akinek 44 000 ft konvenciós értékű tőkéjének 1/6 részét váltólevélben számítva 18 333 ft-os összeggel törlesztette Festetics László 1826. május 31-én.129 Feltűnő módon azonban a kamat- és tőketörlesztések között megjelentek olyan kifizetések is, melyek eredeti kötelezvényeit engedményezés útján más személyek, leginkább terményfelvásárlással foglalkozó nagykereskedők szerezték meg. A már korábban említett Lackenbacher Henrik kanizsai, illetve bécsi zsidó nagykereskedő számára Vajda Antal (?-?) fiskális és Barcza István (?-?) köznemesi hitelezők által engedményezett 6225 ft-nyi (ezüst) követelés teljesítését 1826. február 8-án regisztrálta a keszthelyi pénzügyi adminisztráció. De ugyanígy említhetjük Sümeghy József (1757-1832) zalai alispán, kir. tanácsos 5000 pft-os követelését Festetics Lászlóval szemben, melyet Kauders Jakab (1767-1860) körmendi kereskedő részére fizettek ki 1826. február 7-én.130 Löwenstein Móric kanizsai kereskedő pedig a berzencei uradalom adásvételét követően, vagyis a Niczky gróftól átvállalt passzívák alapján rendelkezett igen komoly, konvenciós értékben regisztrált 54 000 ft-os követeléssel.131 A másik jellemző sajátosság, s nyilvánvalóan a tömeges hitelfelmondásokkal hozható összefüggésbe, hogy pontosan a kritikus év időszakától megfigyelhetően olyan nagyobb összegekre szóló hitelszerződéseket kötött Festetics 129 MNL OL Festetics Lt Számadások 1825/26 P 276 762. d. XII-9/b/23-No. 304. 130 Uo. 131 MNL OL Festetics Lt Számadások 1824/25 P 276 762. d. XII-9/b/22-No. 126. Löwenstein tevékenységéhez további részletekkel lásd Kaposi Z.\ A tradicionalizmustól... i. m. 150-151.
