Századok – 2016

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)

562 KURUCZ GYÖRGY és értékesítési periódus idején, vagyis miképpen kerülhetett sor arra, hogy nem egészen egy évtized alatt egy ilyen jelentős bevételi potenciállal rendelkező bir­tokállomány ellenére Festetics László zárgondnokságot, modern értelmezéssel csődvédelmet kényszerült kérni maga ellen? Anélkül, hogy leegyszerűsítő módon a társadalmi helyzetből is következő reprezentatív kiadási kötelezettségeket tekintenénk kizárólagos oknak, hiszen semmilyen korban sem létezett a társadalmi elvárásokhoz igazodó, így közvet­len pénzértékben meghatározott minimális vagy maximális standard, mégis jel­zésértékűnek tekinthetjük, hogy Festetics György 1819. április 2-án bekövetke­zett halálát követően örököse, Festetics László gróf költséget nem kímélő teme­téssel búcsúzott apjától. A kastélyban és a keszthelyi tisztikar házainál vendé­gek tömege étkezett, illetve kapott szállást. (Természetesen minden rangos résztvevő megfelelő létszámú kísérettel utazott.) A fennmaradt lista szerint számos egyházi személyiség mellett hat főnemesi és huszonnyolc köznemesi család képviseltette magát Keszthelyen, s csupán az udvari, vagyis a kastély konyhájában „a temetésnél jelen volt vendégek tartásokra az udvari konyhába hozattatott és fel főzettetett” 207 font (0,56 kg) disznóhús (ára 24 xr/font), 200 pár „würstli” (80 vft-ért), öt borjú, huszonöt borjúfej, továbbá 286 és fél font marhahús (fontja 8 xr). A személyzet ruházatának megújítása, a drapériák, a gyertyatartók, a különböző munkadíjak stb. további költségtételt jelentettek, így összességében apja temetésére Festetics László 400 ft (ezüst) és 22 230 vft 45 xr-t fordított. Az összeg nagyságának érzékeltetésére jelezzük, hogy a család kezén lévő uradalmak közül a szentmiklósi uradalom 1820-1821. évi összesí­tett befizetése 26 833 vft-ra rúgott." Természetesen nem állítható, hogy a költ­séges temetés jelentette az első lépést azon az úton, mely szükségszerűen veze­tett az örökös anyagi helyzetének megrendüléséhez, de a grandiozitásban talán valamiféle kompenzálást is érzékelhetünk az apjához fűződő, megkockáztat­hatjuk, hogy ambivalens viszonyát illetően.99 100 Amennyiben Festetics László örökségének konkrét pénzügyi állapotát vizsgáljuk, úgy azt látjuk, hogy az egyes uradalmi pénztárak, továbbá a soproni „filiális”, valamint a bécsi „agentialis cassa” által vezetett status passivus állo­mányok összegzését követően, vagyis a keszthelyi fő hitelpénztár adatai szerint apja passzívái az 1810-es évek közepén váltóforintban számolva és kerekítve 1 951 000 ft-ot tettek ki, ami az adott időszak kurzusát tekintve konvenciós ér­tékben számolva 840 948 ft-ra rúgott.101 Ennek az összegnek a tényleges érté­két akkor érzékelhetjük leginkább, ha figyelembe vesszük, hogy apja jegyzett 99 MNL OL Festetics Lt Számadások 1819 P 276 759. d. XII-9/b/19-No. 385-407.; MNL OL Fes­tetics Lt Számadások 1820/21 P 276 760. d. XII-9/b/20-No. 1. A gyászbeszéd magyar és német nyelvű kiadásai, melyek Sammer Klára (?-?) veszprémi nyomdájában készültek, 450 vft-ba kerültek, míg Gründler Ferenc (1760-1845) könyvkötő a selyemszövetbe kötött, ezüstszállal díszített példányokért 333 vft-ot számolt fel. Galambos Ferenc (1786-1853) és Ujházy József (?-?) káplán az elhunyt gróf lelki üdvéért a kastély kápolnájában celebrált miséért 60-60 pft-ot kapott az 1819. április 16-i nyugta szerint. A vendégekkel érkező kiszolgáló személyzet, a kocsisoktól a szobalányokig szintén ki­­sebb-nagyobb készpénz-„ajándékot” kapott az örököstől. 100 Kurucz GyKeszthely grófja i. m. 292-295. 101 Kurucz Gy.: Adósság, hitel, törlesztés i. m. 560.

Next

/
Thumbnails
Contents