Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
57 get.78 Továbbá, hogy az egész üzlet elsősorban a nagybirtokos réteg érdekeit szolgálja,79 és hogy a szerződés felmondására vonatkozó paragrafusok következtében a kölcsön teljes letörlesztése után további 25 évig kell az országnak viselnie ezeket a terheket.80 Mindemellett a baloldali politikusok legtöbbje morális alapon is elítélte, hogy a kormány elzálogosított egy iparágat, valamint, hogy a magyar kormány jövőbeni, külföldi kölcsönigényléseinél ezen példa alapján a hitelező majd megint valami „államjavat” kíván zálogba kapni.81 Emellett először Malasits Gyula felszólalásában került elő név szerint, hogy elsősorban a kormányközeli elemek — leggyakrabban Khuen-Héderváry Károlyt említik, mint a svéd tröszt legnagyobb híve82 — érdekében állt a szerződés megkötése. Mint Gaal Gaston megfogalmazta: ,,Az a hír van elterjedve, az röpköd mindenütt és nyíltan beszélik az utcán, hogy ennek a részvénytársaságnak83 részvényeiből 50.000 részvényt fog átvenni a tröszt, amennyiben ennek a gyufatörvény-javaslatnak megszavaztatása sikerülne. Nem tudom így van-e vagy nincs-e így, denikve azonban erről beszélnek és ha én azt nézem, hogy tulajdonképpen miért kell nekünk ezt a monopóliumot odaadni, azért a kölcsönért-e, egy 6,2%-os kölcsönért, amelyhez még azután kezelési járulékok is jönnek, önkéntelenül felmerül a kérdés, nincs-e itt még valami a háttérben? [...] és méltóztassanak tudomásul venni azt, hogy ma már nyíltan beszélik a társaságokban nemcsak ennek a részvénytársaságnak kapcsolatait, hanem beszélik azt is, hogy itt pártkassza-kombinációk is közrejátszanak. ”84 Egy másik ellenzéki képviselő pedig arra a „felfedezésére” hívta fel a parlament figyelmét, hogy a Magyar- Német Mezőgazdasági Részvénytársaságnál február 26-án — tehát amikor már a tárgyalások előmunkálatai zajlottak — új igazgatósági tagok lettek bejegyezve, úgymint gróf Khuen-Héderváry Károly,85 gróf Teleki Pál, báró Prónay Gábor és dr. Fekete Ödön.86 A panamázás vádjára először Bethlen István miniszterelnök reagált, aki arra, hogy „pártkassza-gazdagodás történt volna és ezenfelül províziók burkolt, vagy nyílt formában fizettettek volna, vagy lennének fizetendők” azt mondta, hogy: „én a legkategorikusábban kijelentem, hogy minden ilyen hír egyszerű hazugság. ”87 A felhozott ellenvetésekre, felvetésekre részletesen Búd János tért ki a gyujtószeradóról szóló országgyűlési vita záróbeszédében. A pénzügyminiszter a közgazdasági jellegű kérdések — például gyufa árának emelkedése, kamatterhek, alternatív megoldások a kisajátított földek tulajdonosainak kártalanításáA MAGYARORSZÁGI SVÉD GYUFAMONOPÓLIUM 78 Uo.190. ülés 1928. június 20-án, Berki Gyula felszólalása. 188. 79 Uo. 189. ülés 1928. június 19-én, Farkas István felszólalása. 148. U.o. 191. ülés június 21-én Várnai Dániel felszólalása. 223-224. 80 Uo. 191. ülés június 21-én, Kabók Lajos felszólalása. 233. 81 Uo. 191. ülés június 21-én, Gaal Gaston felszólalása. 208. 82 Uo. 188. ülés 1928. június 16-án, Malasits Géza felszólalása. 137. 83 A Magyar-Német Mezőgazdasági Rt-re utal, bár nem nevezi meg. 84 KN XIV 191. ülés 1928. június 21-én, Gaal Gaston felszólalása. 208. 85 Valójában Khuen-Héderváry már évek óta a Magyar-Német Mezőgazdasági Részvénytársaság elnöke volt. 86 KN XIV 191. ülés 1928. június 21-én, Gál Jenő felszólalása. 214. 87 Uo. 191. ülés 1928. június 21-én. Bethlen István felszólalása. 211.
