Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
58 PASZTORY LEVENTE ra — esetén alaposan és meggyőzően érvelt amellett, hogy ennél jobb lehetősége a földbirtokreform finanszírozására nem lehetett volna a magyar kormánynak. Továbbá újfent hangsúlyozta a szerződésbe foglalt, a gyári munkásságra, a magyar termelésre és a fogyasztókra nézve milyen előnyöket, illetve garanciákat tartalmaz a szerződés.88 A magyar országgyűlés mind a két javaslatot89 elfogadta, amellyel teljesítette a Bethlen kabinet azokat a szerződésbe foglalt feltételeket, amelyek szükségesek voltak a megállapodás érvényességéhez. Mindazonáltal ezen jogszabályokba nem foglalták bele a magyarországi gyufamonopóliumot, de felhatalmazták a magyar kormányt, hogy rendeleti úton szabályozza a kérdést. S így Wekerle Sándor pénzügyminiszter 1929. évi 77.495. számú rendeletével lett teljessé téve a STAB magyarországi monopóliumához a jogszabályi háttér. Ugyanis a rendelet kimondta, hogy november 15-től a Magyar Általános Gyufaipari Részvénytársaság90 kizárólagos joggal rendelkezik a Magyarországon előállított, valamint külföldről behozott „mindennemű és fajtájú gyufa” értékesítésével. Mindemellett a népjóléti és munkaügyi, a kereskedelemügyi tárca, valamint a pénzügyminisztérium egy-egy kiküldött képviselője gyakorolták a MAGIRT felett a miniszteri ellenőrzést; ők felügyelték a gyufa értékesítését és az ármegállapítást, s e célból az üzleti könyvekbe, ügyiratokba is betekinthettek.91 A panamázás vádja A magyar képviselőházban a fent ismertetett törvényjavaslatok vitája során többször előkerült a „panamázás” vádja, valamint, hogy a szerződés megkötése sokkal kevésbé állt a magyar kormány, mintsem Khuen-Héderváry Károly érdekében. Mint korábban be lett mutatva a magyar gróf tényleg komoly erőfeszítéseket tett a megállapodás érdekében. Azonban érdemes azt is megjegyezni, hogy mindezt Bethlen István miniszterelnök és Búd János pénzügyminiszter felhatalmazásával és tudtával tette.92 Gunnar Cederschiöld és Stellán Carlberg is azon az állásponton voltak a kapcsolatfelvételt követően, hogy a magyar gróf motivációja abból fakadt, hogy mint az ország nagybirtokosa, hatalmas nyárfaerdőkkel rendelkezik, ami a gyufa ideális alapanyaga. Továbbá a közvetítésért járó jutalékot sejtették Khuen- Héderváry cselekedetei mögött, mint mozgatórugót.93 88 Uo. 193. ülés 1928. június 23-án. Búd János záróbeszéde. 296-299. 89 1928. évi XLI. te. a földbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről.; 1928. évi XXXVIII. te. a gyujtószeradóról szóló 1921. évi XI. te. egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről. 90 Továbbiakban: MAGIRT. 91 A m. kir. pénzügyminiszter 1929. évi 77.495. számú rendelete, a gyujtószeradóról szóló 1921: XI. te. egyes rendelkezéseit módosító, illetőleg kiegészítő 1928: XXXVIII. te. végrehajtásáról. 92 Lásd a már említett 1928. március 7-i dátummal ellátott megbízóleveleket. SE/VALA/02854/ E XXV n/6/1928-1951. Bethlen fúr Khuen-Héderváry, 1928. 03. 07.; Búd für Khuen-Héderváry, 1928. 03. 07. 93 Uo. Cederschild for Ahlström, 1928. 03. 16.
