Századok – 2016

2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)

556 KURUCZ GYÖRGY zett 1828. május 1-jén.74 Kiindulási alapjuk szerint az uradalom kiadásai eleve csökkenni fognak, mivel a kastély átalakítása befejeződött, viszont a bevételek ezzel összefüggésben fokozhatok, minthogy a téglaégető rendelkezésre álló ka­pacitása folyamatos bevételt biztosít. Az uradalom állattenyésztésében viszont döntő szerepet szánnának a hízómarhák nevelésének, ehhez azonban szüksé­ges lenne a rétek jó karba hozása, a csatornák rendbetétele, a takarmányter­mesztés bővítése. Javasolják továbbá a zabosbükköny vetésterületének növelé­sét, illetve az előbbi célnak megfelelően a nagy „fás kertben lévő szakaszokat, melyekben kender, len, mák, bab, tök volt vetve, szintén takarmánynövény, lu­cerna, lóhere termesztésre fordítható”. Az egyéb kiadások csökkentése érdeké­ben jellemző módon a hierarchia alsóbb szintjein elhelyezkedő személyek, azaz számos szolgálattevő elbocsátását vetik fel, így például az ordinánc hajdút, a méhészt és erdőpásztort, az öregbérest, vagy éppen a kertészlegényt vélik nél­külözhetnek. Végezetül természetesen nem a saját, hanem szintén a szolgálat­­tevők szintjén elhelyezkedő alkalmazottak fizetésének csökkentését javasolják, így például a csatlósét, mondván, hogy alig van dolga a rabokkal, vagy azzal az indokkal, hogy a berekaljai gazda teendői csekélyek, vagy a kovácsnak úgyis kevesebb lesz a dolga, ráadásul az uraság szenéből másoknak is (!) dolgozik.75 A zárgondnokság racionalizálási célkitűzéseinek megfelelően a Feste­­tics-uradalmak gazdálkodásának egészét, így az értékesítést, illetve a korábbi fejlesztéseket is revízió alá vette Szegedy Ferenc. Ennek egyik alapvető indoka lehetett a „Lackenbacher & Compagnie Großhändler in Wien” és Festetics László közt 1828. január 16-án 3000 pozsonyi mérő búza szállításáról kötött szerződés. A szerződés 4. pontja értelmében a meghatározott mennyiségű búzá­ért 4800 pft-ot fizettek, s ezt az összeget a nyugta szerint Festetics László még ugyanaznap felvette, vagyis pozsonyi mérőnként 1 ft 36 xr értékben. Ugyanak­kor a Péterfy Mihály (?-?) kanizsai városi jegyző által hitelesített árlista szerint 1828. május 5-én Kanizsán a búza 4 ft-ot meghaladó áron kelt el, a rozs ára po­zsonyi mérőnként 4 ft 30 xr, a kukoricáé 3 ft 45 xr, a zabé 2 ft 30 xr, a hajdináé pedig szintén 2 ft 30 xr volt, tehát Lackenbacherék eleve nyomott áron vásárol­ták volna fel Festetics László gabonáját.76 Nem mellékes azonban, hogy Feste­tics László Sopronban kelt, 1828. március 15-én Lackenbacherékhez intézett levelében jelzi, hogy a Csáktornyái és csurgói prefektusok mindössze 1500 mérő búzát tudnak szállítani, ezért elsőrendű rozs és kukorica szállításával kívánja 74 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1828 P 279 159. d. T. II. (nincs folio vagy nu­merus). 75 Uo. 76 MNL OL Festetics Lt Számadások 1826/1827 P 276 764. d. XII-9/b/24-No. 451. A gabona árá­nak visszaesésére összehasonlításként említsük meg, hogy a század elején Asbóth János (1768-1823) georgikoni professzor jelentése szerint egy pozsonyi mérő búzát 6 ft-ért értékesítettek. MNL OL Fes­tetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1802 P 279 29. d. 1. föl. 851-852. Vö. Kaposi Z:. A tradicionaliz­­mustól... i. m. 147-148. A Lackenbacher céghez további adalékokkal: Bernhard Wachstein-. Mer­kantilprotokolle. Der Anteil der Wiener Juden an Handel und Industrie. In: Quellen und For­schungen zur Geschichte der Juden in Österreich. IX. Bd., Nachträge zu den zehn bisher erschienen Bänden der Quellen und Forschungen zur Geschichte der Juden in Österreich. Wien 1936. 325-326. A 19. század első felének hazai gabonakereskedelméhez további adalékokkal: Glósz József : Gabona­kereskedelem Magyarországon a 19. század első felében. Bp. 2014.

Next

/
Thumbnails
Contents