Századok – 2016
2016 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Pásztory Levente: A "Kreuger Birodalom” Magyarországon. A magyarországi svéd gyufamonopólium
56 PÁSZTORY LEVENTE A kérdés a magyar parlamentben 1928. június 16-án Görgey István előadó ismertette a képviselőház előtt a Búd János pénzügyminiszter által benyújtott, „a gyújtószeradóról szóló 1921. évi XI. t-c. egyes rendelkezéseinek módosításáról, illetve kiegészítéséről”című törvényjavaslatot. Ezt követően Búd János szólalt fel, aki az országgyűlés előtt a tervezet elfogadása mellett sorakoztatta fel érveit. Argumentumai között kiindulópontja az volt, hogy a „svéd-amerikai gyufatröszt” célja az, hogy felvásárolja a magyar üzemeket, majd bezáratja, és a saját gyárainak a termékeit importálja Magyarországra. Ebből fakadóan azért van szükség a törvényjavaslat elfogadására, mert ez megfelelő jogkörökkel ruházza fel a kormányt, ezáltal védve a magyar gyufatermelést, és az ott dolgozó munkásokat. Ezen gondolatainak részletes kifejtése után tért át a pénzügyminiszter a STAB-tól érkezett ajánlatra, valamint a tárgyalásokon képviselt álláspontjának bemutatására. Ennek lényege, hogy a velük kötött szerződés egyrészt alkalmat nyújtott a hazai termelés biztosítására, s így a munkahelyek megóvására is, másrészt a kedvező kölcsön, amit a monopóliumért cserébe egyfajta ellenértékként nyújtanak a svédek, lehetőséget teremtett a földbirtokreform finanszírozására.72 A helyzet Búd János beszéde alatt fokozatosan — főképpen amíg a szerződés tartalmát ismertette — egyre feszültebbé vált az ellenzéki képviselők közbeszólásai, kérdései miatt. Elsősorban azt nehezményezték, hogy magát a szerződést nemhogy a tárgyalások ideje alatt, de a törvényjavaslat vitája során sem mutatták be a parlamentben. Az indulatok olyannyira elszabadultak az országgyűlésben, hogy annak elnöke, Zsitvay Tibor felfüggesztette az ülést. A kényszerű szünet után a pénzügyminiszter bejelentette, hogy az „OFB73-ről” szóló törvényjavaslathoz lett mellékelve a szerződés teljes szövege, azonban ez nem csillapította a kedélyeket,74 a feszültség végig érezhető volt a két törvényjavaslat vitája alatt. A szerződéssel szemben az ellenzéki képviselők a — földreform finanszírozásáról,75 valamint a gyújtószeradóról szóló — törvényjavaslatok vitái során sorban hozták fel ellenérveiket. Többek között a felszólalók egyrészt a szerződésnek az országra nézve hátrányos voltát hangsúlyozták a legkülönfélébb szempontokból. A negatívumok között említették a jelentős áremelkedést — amely továbbá 2,4 majd 4,8 millió pengő extra haszonhoz juttatja évente a STAB-ot76 —, valamint arra is rámutattak, hogy a kormány más módokon is rendezhette volna a földbirtokreform fedezését, például „földtehermentesítési-kötvényekkel”',77 vagy a költségvetésből is ki lehetne gazdálkodni ezt az össze72 Az 1927. évi január hó 25-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója. XIV kötet, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. Könyvnyomdája, Budapest, 1928. (Továbbiakban: KN XIV) 188. ülés 1928. június 16-án, Görgey István előadó ismerteti a törvényjavaslatot. 125-128. 73 Országos Földbirtokrendező Bíróság 74 KN XIV 188. ülés 1928. június 16-án, Búd János pénzügyminiszter felszólalása. 129-131. 75 „A fóldbirtokrendezés befejezése végett szükséges rendelkezésekről” címmel nyújtotta be 1928. június 21-én, és ekkor ismerkedhetett meg a képviselőház a szerződés teljes szövegével. KN XIV 191. ülés június 21-én. 199. 76 KN XIV 189. ülése 1928. június 19-én, Sándor Pál felszólalása. 166. 77 Uo. 190. ülés 1928. június 20-án, Bródy Ernő felszólalása. 182.
