Századok – 2016
2016 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Kurucz György: Adminisztráció, gazdálkodás, adósságkezelés. Gróf Festetics László pénzügyi helyzete az apai örökség átvételétől a zárgondnokság időszakáig (1820-1830)
GRÓF FESTETICS LÁSZLÓ (1785-1846) GAZDÁLKODÁSA 549 gatásáról, továbbá eltiltotta a kertészek saját célra történő növénynevelését az uradalmi kertekben, illetve meghagyta azt is, hogy a kereskedők számára adandó öt darab, az uradalmi juhászatok gyapjúmintáit tartalmazó „mustra”könyvből egy georgikoni legyen, a többi viszont a négy prefektúrából származzon, s a disznóbőrbe kötött főpéldányt neki küldjék meg Bécsbe.52 Ez utóbbi rendelkezése a Trieszten keresztül történő angliai gyapjúszállítások rendszeressé tétele érdekében történt, úgy, amint arra június 30-i instrukciójában is utalt, meghagyva, hogy az általa megfelelőnek tartott gyapjúfajtákat tegyék félre Keszthelyen, „még én azt meg nézvén Csáktornyára, és onnant Triesztbe küldeni fogom. Én jövő postával magam Hepburnek írni fogok és azon levelemnek párjait a Directiónak meg küldeni.”53 Általánosságban véve tehát megállapíthatjuk, hogy Festetics László a gazdálkodás gyakorlati teendőitől az értékesítésig, sőt az uradalmak rendészeti kérdéseire is kitérve a Directio előterjesztései alapján igen jelentős részt vállalt a közvetlen irányításból. A gróf heti rendszerességgel küldött, sokszor terjedelmes írásos utasításai viszont az előterjesztések vonatkozásában rendkívül komoly információs bázist feltételeztek, s ennek megfelelően a Directio az egyes uradalmaktól időről időre meghatározott rendszer és szempontok alapján gyűjtötte be az információkat. Az allodiális területek szántóföldi növénytermesztése esetében a terület nagyságához viszonyítva kellett megadni a tápanyagpótláshoz szükségesnek ítélt trágyamennyiséget, annak költségvonzatait, vagy pedig „ahol turnus van” (nyomásváltás, vagy a vetésforgónak megfelelő változtatás), ott hány holdon, milyen mennyiségű őszi/tavaszi vagy takarmánynövényt kívántak vetni, továbbá „hol, hány szántás és boronálás után?”.54 Példaként említhető még a kemendi uradalom, ahol az adott időszakban öt major közül négyben (ollári, nagyfaludi, páli, Sárkány-szigeti) háromnyomásos rendszerben művelték a szántókat, s calcaturánként átlagosan 25-30 holdnyi területet trágyáztak, illetve a „parragnyomásban” lóherét vetettek, s kétszeri kaszálás után törték fel tavaszi búza alá. A fakosi majorban viszont nyolcszakaszos vetésforgót alkalmaztak. Az öt major allodiális szántóinak művelési rendszere tehát egyértelműen a nyugat-európai minta hatását tükrözi.55 52 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1821 P 279 129. d. T. II. (nincs folio vagy numerus). Jegyezzük meg, hogy Gerics Pál külföldi útjáról küldött gyapjúmintáit a szakképzéshez használt szemléltető eszközként is alkalmazták, úgy, amint arról a gróf rendelkezésének megfelelően az 1825. január 12-i directionális leirat is tudósít. MNL OL Festetics Lt Központi Birtokigazgatás és Gazdálkodás. Jószágkormányzói Rendeletek 1825 P 274 25. k. No. 318 p. 369. 53 MNL OL Festetics Lt Directorátusi Ügyiratok 1822 P 279 129. d. T. II (nincs folio vagy numerus). Feltehetően Andrew Hepburn (1755—?) kereskedő családi vállalkozásáról van szó. Meg kell említenünk, hogy a trieszti faktor 1822. március 22-i levelében már utalt a gyapjúminták fontosságára: „Sollte die Wolle eher verkauft seyn, so bitten wir, wo möglich, uns 6, anstatt 3, Wollen zu Muster, gefälligst zu Vorbehalten.” Uo. 54 Lásd Sövegjártó Kristóf tiszttartó és Bora Mihály (?-?) kasznár 1822. március 1-ji jelentését a sági uradalomról. Uo. 55 MNL OL Festetics Lt Növénytermesztés, vetésforgó, műtrágyázás 1799-1944 P 275 139. d. VII. föl. 111. A kemendi uradalom esetében az 1820-as évek elején összesen 1655 holdnyi allodiális szántóterület hasznosításáról készült terv. Az újkori angol agrárforradalom nyomán alkalmazott, s utóbb a kontinens más területein is elterjedő művelési rendszerek eredetéhez lásd Studies of Field Systems in the British Isles. Eds. A. R. H. Baker - R. A. Butlin. London 1973. A georgikoni szakkép
